IskolaTanulás

Inkább kezdj el matekot tanulni, ne a rangsorokat böngészd

Két kézen is nehéz összeszámolni, hogy hány felsőoktatási rangsor születik egy évben, különböző újságok, egyetemek, thinktank-ek állnak elő saját értékelési kritériumaikkal, a világ pedig árgus szemmel figyeli, hogy történt-e bármi mozgás az első 10, 100, 1000 legjobb egyetem listájában. De érdemes-e a világ legjobb egyetemére járni? Ha pusztán a gazdasági megtérülést nézzük, a válasz nem, a szakmaválasztás fontosabb annál, hogy hol tanuljuk.

Az egyik legkifinomultabb rangsorolási módszertannal a Times magazin szakértői csapata dolgozik, 5 kategória, ezen belül pedig összesen 13 szempont alapján vizsgálják a felsőoktatási intézmények teljesítményét: 


•    Az oktatás és tanulási környezet minősége
•    A kutatási tevékenység volumene, reputációja
•    Hivatkozások (azaz a kutatási tevékenység befolyása, hatása)
•    Nemzetközi kapcsolatok, együttműködések
•    Tudásátadás a kutatói szféra és a piac között

A pontos módszertan itt található.


A 2016-ban felállított 800-as listán 147 amerikai egyetem szerepel, 63 az első 200 legjobb intézmény között, a világranglista első helyezettje a California Institute of Technology. Az országok közül az Egyesült Királyság szerepel a második legjobban 78 egyetemmel a listán, és szintén övék a második legjobb egyetem (University of Oxford). Idén történt meg először, hogy a legjobb 10 egyetem közé Amerikán és Anglián kívüli intézmény került, a 9. helyet a svájci ETH Zürich foglalja el, a legjobb német egyetem (LMU) a 29. a rangsorban. A legjobb ázsiai egyetem a National University of Singapore a 26. helyen,  az top 50-ben összesen 2 kínai egyetem kapott helyet. 


Hol találjuk a hazai és régiós egyetemeket?


Az első 200 helyezett után statisztikai okokból már csak 50-es, 100-as és 200-as intervallumokat látunk, ez alapján a legjobb magyar egyetem az 501-600 között szereplő Semmelweis Egyetem, 600 és 800 között találjuk a BME-t, az ELTÉ-t, a Debreceni Egyetemet, a Pécsi Tudományegyetemet és a Szegedi Tudományegyetemet.  A Bécsi Egyetem a 142., a legjobb cseh egyetem bekerült a 301-350 közé (VSB Technical University of Ostrava), a lengyel egyetemek legjobbika a Varsói Egyetem 501 és 600 között, Szlovákia pedig két egyetemmel szerepel a listán, mindkettő a 601-800 intervallumban.
Ha valaki szeretne még rangsorokat böngészni, a legfrissebb Shanghai Jiao Tong University ARWU által készített Academic Ranking of World Universities lista itt található.


Mennyit számít a rangsor?


Bekerülni a világ legjobb egyetemeire nem könnyű (és nem is olcsó), így joggal gondolhatjuk, hogy az onnan kikerülő diákok keresik a legtöbbet a munkaerőpiacon. Az Economist  cikke alapján azonban az USA-ban sokkal inkább az számít, hogy milyen szakmát választasz, nem az, hogy pontosan melyik egyetemet. Magasan a műszaki, mérnöki és informatikai területeken elhelyezkedőknek számolhatnak a legjobb megtérülési rátával (számítási módja: 20 évnyi kereset az adott szakmában hogyan aránylik a diploma megszerzésével járó összes költség jelenértékéhez képest), ami csak kis mértékben függ attól, hogy a diákok hol szerezték a diplomájukat. A második legjobb helyzetben az üzleti és közgazdasági szakmában elhelyezkedők vannak, ezt követik a természettudományos, a bölcsész és a művészeti diplomák. Az elemzők ez alapján azt ajánlják, hogy ha valakit izgat a jövőbeli keresete, az inkább kezdjen el matekot tanulni, és ne a rangsorokat böngéssze.


Itthon mi a helyzet?


Arról nincs adatunk, hogy mennyit számít itthon, hogy valaki az ELTE-n, a Pázmányon vagy Pécsen szerez diplomát, a 2014-es adatok alapján azonban az előbb felvázolt trend követése világosan látszik, a friss diplomások közül az informatikai és a műszaki végzettségűek keresnek a legjobban. 


 
Forrás: Eduline
 

 

2016 augusztus 26. Kaderják Anita

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás