IskolaPedagógusIskolaportrék

Milyen a jó iskola?

Mindig van új lehetőség!

A Kölöknet nemrég sorozatot indított Milyen a jó iskola? címmel, amelyben iskolaigazgatókat kérdez arról, milyen értékek mentén szervezik meg az intézményükben folyó oktatási-nevelési munkát, mi az, ami iskolájukat vonzóvá teszi. Ezúttal Kádárné Fülöp Judit tanár-oktatáskutató interjúját olvashatják a budapesti Csontváry Kosztka Tivadar Általános Iskola vezetőjével, Gál Józsefné igazgatónővel. A lakótelepi iskolában - a nehézségek ellenére - sokat tesznek azért, hogy a hátrányos helyzetű, valamint tanulási-magatartási nehézségekkel küzdő gyermekeknek megfelelő oktatást biztosítsanak, és szeretetteljes légkörben neveljék őket.

csontváry kosztka tivadar általános iskola

A Csontváry Kosztka Tivadar Általános Iskola a 70-es években elkészült, házgyári lakótelepeken megszokott, típusterv szerint épült épületben működik. A lakótelepekről sokan elvándoroltak, és errefelé is kevés gyerek születik. A hajdan 1600-as létszámmal működő iskolába ma 263 általános iskolás jár. Az iskolaépület kívülről nem sok jót ígér. A belépő viszont tiszta, otthonos, jó hangulatú belső tereket talál, ami arról árulkodik, hogy akik itt dolgoznak és ide járnak, szívügyüknek tekintik, hogy mindenki jól érezze magát az iskolában.

Gál Józsefné igazgatónő szeretettel és lelkesedéssel beszél az iskoláról, és bár nem titkolja, hogy vannak nehézségeik, úgy gondolja, hogy az iskolának küldetése van az itt lakó gyerekek, fiatalok jövőjének megalapozásában.

Az iskolák versengenek a gyerekekért. Mivel tudják megtartani, illetve ide vonzani a szülőket, gyerekeket?

A lakótelepen négy iskola várja a diákokat. Köztük egy nagy hagyománnyal rendelkező 12 évfolyamos iskola, amelyiknek nincs beiskolázási körzete, viszont a jobb képességű diákokat gyakran „lefölözi”. Iskolánk legnagyobb vonzereje a „Lépésről lépésre program”, az első osztálytól bevezetendő angol nyelv, az informatika-tanítás és a Honvéd Foci sulijának újraindítása. A szülők rokonszenvesnek találják, hogy a nyílt napokon a tanítókat már korábban megismerhetik.

Ma már kis iskolának számítunk. Ennek határozott előnye, hogy a gyerekekkel és szülőkkel közvetlenebb a kapcsolat, szinte mindenki mindenkit ismer, az egyéni igényeket is sokkal jobban figyelembe tudjuk venni. Ezt is méltányolják a szülők.

Milyen a diákság összetétele?

Az iskolánkban a diákok több mint 60 %-a tekinthető hátrányos helyzetűnek, 36 %-a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási problémákkal küzd, illetve sajátos nevelési igényű tanuló. Így hát alsó és felső tagozaton egyaránt sok korrepetálást, tanulószobát, tehetséggondozást és egyéni fejlesztést adunk, a gyerekek egy részével pedig fejlesztő pedagógus és gyógypedagógus is foglalkozik.

Iskolánkban működik felnőtt tagozat, ahol levelező oktatási rendben segítjük azokat a diákokat, akik betöltötték a tizenhatodik életévüket, és még nem sikerült megszerezniük az általános iskolai végbizonyítványt. Ide elsősorban a lakótelepről, illetve a kerület vonzáskörzetéből járnak a lemorzsolódott tanulók.

Sokan keresik kívülről is a felnőtt tagozatot, mert úgy hírlik, a városnak ezen részéhez közeli településeken sincs hasonló intézmény. Van olyan tanulónk a felnőtt tagozaton, aki korábban tőlünk kimaradt, és később értette meg, hogy be kell fejeznie a tanulmányait. Bizalommal jön ide, hiszen ismerős tanárokkal találkozik. A tagozat több mint 10 éve működik, tapasztalataink szerint segíti a fiatalokat visszatalálni a munka és a tanulás világába.

A gyerekek többsége a szomszéd óvodákból jön az iskolába. Hány évesek?

Évek óta a gyermekek mintegy 20-25 %-a marad vissza az óvodákban, gyakran azért, mert a szülők szeretnék kivárni a kívánt tanítót, vagy mert az óvoda javaslata alapján, illetve a szülők kérésére marad még egy évig. Sokszor tapasztaljuk azonban, hogy mindez nem szolgálja a gyermek érdekét, illetve fejlődését.

Mit tudnak a gyerekek otthoni körülményeiről? Mennyire partnerei a szülők az iskolának?

Iskolánkban hagyomány, hogy első és ötödik évfolyamon az osztályfőnök, illetve a napközis nevelő, valamint a gyermekvédelmi felelős meglátogatja a családokat. A szülők túlnyomó többsége szeretettel fogadja a kollégákat, akikben így lényegesen összetettebb, valós kép alakul ki a gyermek családi hátteréről, körülményeiről.

Az iskola egyébként is törekszik közös programok megszervezésére, ezek közül legnépszerűbbek az úgynevezett projektzáró napok, gyereknapi programok, kirándulások, színházlátogatások. A szülők ezekben lehetőségeikhez mérten partnerek. Támogatják a rendezvényeket, de sajnos kevesen vesznek részt azokon.

Milyen a tanári kar?

Pedagógusaink jó része régóta itt tanít, így nagy az összeszokottság, szeretnek teamekben dolgozni, a fiatalabbak vállalkozó kedve és az új módszerek, technikai eszközök iránti vonzódása lelkesíti az idősebbeket is. A tantestületünk fele 50 év feletti, a többiek is harmincon túl vannak. A férfiak (2 fő) arányát tekintve sajnos katasztrofális a helyzet.

Két-két tanító tanítja az alsós osztályokat, és ugyanők vezetik a napközis foglalkozásokat is...

A kéttanítós modell következetességet, egységes nevelési elveket és folyamatos segítségnyújtást jelent. Erősíti a gyerekek mentális és érzelmi biztonságérzetét: a gyerekek egyéni tanulási problémáikkal ugyanahhoz a tanítóhoz fordulhatnak, aki a délelőtti órákban tanítja őket. A „Lépésről lépésre program” különösen igényli is ezt a teamben végzett tanítási munkát.

Miből áll ez a program? Pályázati forrásból kezdték megvalósítani, de sokszor előfordul, hogy a program abbamarad, mihelyst elfogy a pályázati pénz. Önök, úgy tűnik, fenn tudták tartani a programot a projekt lezárulása után is…

A „Lépésről lépésre program” alapja a projektrendszerű oktatás. Ez azt jelenti, hogy a tanulnivalók - a tantárgyak anyaga - központi témák köré szerveződik. A témák a természetből, a környezetből adódnak, s ezek köré a gyerekek természetes kíváncsiságát, tevékenységvágyát kihasználva szervezzük meg azokat a kis „projekteket”, amelyek minden irányban fejlesztik képességeiket.

A projektmódszerrel elérjük, hogy a szülőket is aktívan bevonjuk az iskolai életbe, és emellett jobban tudunk figyelni a gyerekek egyéni érdeklődésére, a személyre szabott kompetenciafejlesztésre. A gyerekeket az első évektől kezdve nyitott, komplex világlátásra neveljük. A program sajátosságaiból adódóan a gyerekek fegyelmezettebbek, elfogadóbbak, együttműködésre készebbek, kialakul bennük az igény az önálló tudásszerzésre. Mindezt a kooperatív csoportmunka is elősegíti.

Azt tapasztaljuk, hogy a „Lépésről lépésre programmal” tanító kollégáink rendkívül elkötelezettek, hiszen pozitív tapasztalataik, sikereik megerősítik őket ebben a munkában.

Az iskola bekapcsolódott az Ökoiskolák Hálózatába... Ajánlaná-e más iskoláknak is, hogy jelentkezzenek be a hálózatba?

Az Ökoiskolák szervezetéhez való kapcsolódás egyben több környezeti és egészségvédelmi feladatot is ró ránk, de ugyanakkor érezzük pozitív hatását a mindennapi életünk során. Kevesebb az iskolai rongálás, gyerekeink tudatosan figyelnek igényes, esztétikus környezetük kialakítására. Sőt, családtagjaikra is hatással vannak, az iskolából hozott szemléletet oda is tovább viszik. Feltétlenül ajánljuk minden iskolának a részvétel.

Csak néhány példa az Ökoiskola Hálózat révén elérhető tevékenységek közül: UNICEF – Kézmosás világnapja; környezetvédelmi projektek-akciók; kerületi és nemzetközi rendezvények; szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás, palackzsugorítás; a világnapok megünneplése stb. Legutóbbi nagyszabású és sikeres rendezvényünk volt az Ökopannon segítségével megrendezett Föld napi interaktív játék. Jó kapcsolatot ápolunk a Humusz Szövetséggel, a Fehér Kereszt Alapítvánnyal és az Energia Sulival is.

Milyen az iskola informatikai felszereltsége?

Rendkívül jó. Három számítástechnikai termet is használhatnak a diákok, sőt, az utóbbi években 5 interaktív táblával is gyarapodtunk. Ezeket az eszközöket diákjaink tanári felügyelet és irányítás mellett délelőtt és délután is használhatják. A kollégák szakórákon gyakran adnak a számítógép használatával kapcsolatos házi feladatokat.

Visszatérve az interaktív táblákhoz: kollégáink nagy örömmel fogadták ennek a viszonylag új eszköznek a sokirányú felhasználási lehetőségeit, az eszközt a mindennapi oktatásba beépítették, sőt néhányan saját maguk is írnak már programokat. A gyerekek is nagyon szeretik, hiszen ők már ebbe a világba születtek bele. A tábla mindig meghozza a munkakedvüket, motiváltabbakká válnak.

A trófeák bizonyítják, hogy nagy sportélet van az iskolában. Milyen hagyományai vannak ennek, és milyen hasznát látják a nevelésben?

Az iskolánk korábban testnevelés tagozatot működtetett. Kiváló sportolóink közül Dragoner Attila és Káté Gyula iskolánk tanulói voltak. Három éve együttműködési szerződést kötöttünk a Honvéd futballutánpótlás szakosztályával. A különböző korosztályú csapatoknak ebben az évben több kupát is sikerült megszerezniük.

A labdarúgáson kívül színvonalas képzést adunk kosárlabda, tollaslabda és a legújabban bevezetésre került szivacs kézilabda sportágakban is. A kevés mozgási lehetőségekhez jutó tanulóink számára vonzóak ezek a lehetőségek, azt pedig mi is érezzük, hogy a rendszeresen sportoló gyerekek kitartóbbak lesznek, javul a koncentrációs képességük.

Sokféle szakkört, tanítási órán kívüli foglalkozást szerveznek…

Miután a családok nagy része szűkös anyagiak között él, célunk, hogy minél olcsóbban – akár ingyenesen – minél többfélét mutassunk a gyerekeknek, értelmes és vonzó tevékenységekkel lekössük a szabadidejüket.

Van irodalmi színpadunk, angol és német nyelvű beszélgetés, fejtörő-, dekoráció-, tűzoltó-, újságíró-, dráma-, természettudományi szakkör, középiskolai előkészítő. Nemcsak tantárgyi szakköröket indítunk, hanem művészeti és sportköröket is. Többek között alsó tagozaton a gyerekeknek lehetőségük van néptáncot tanulni, amit felső tagozaton is folytathatnak, vagy felválthatnak moderntánc-tanulással. Tanulóink év végén bemutatót tartanak az év során tanultakból.

Néhány éve csatlakoztunk a JAM-programhoz. Ez a program a diákok számára gyakorlati úton tanít meg számos gazdasági ismeretet oly módon, hogy a program keretében maguk vállalkozhatnak, így „saját bőrükön” tapasztalják, hogy mi kell egy vállalkozáshoz, mennyi szaktudásra, készségre, ismeretre van szükség. Így megérthetik: az üzleti tervezés, a marketing, a számvitel nem pusztán új tananyag vagy lecke, hanem a sikeres vállalkozás elengedhetetlen feltétele. A foglalkozások megszervezését a diákok igényeinek felmérése után a szülők a nevelő testülettel közösen döntik el.

jam-rogram

A Junior Achievement kezdeményezés az Egyesült Államokból indult, ma már 108 ország vesz részt a programban egy non-profit franchise rendszer keretei közt. Itthon 1993-ban kezdte meg működését a Junior Achievement Magyarország. Az oktatott tananyag egy részét az amerikai központtól veszik át a szervezetek, de az országspecifikus ismereteket terjesztő kiadványok mindenhol saját készítésűek. Itthon például a tananyag 25 százalékát magyar szakemberek írták.

A Junior Achievment Magyarország (JAM) Alapítvány oktatási programja a gazdasági élet alapösszefüggéseinek ismertetését tűzték ki célul. Így a diákok 18 éves korukra el tudnak igazodni az őket körülvevő világban még akkor is, ha nem közgazdásznak készülnek. Tisztában lesznek alapvető piaci folyamatokkal, Magyarország aktuális gazdasági helyzetével, a tőzsde és a bankok működésével, a vállalatok tevékenységével, az álláskeresési technikákkal, a munkaerőpiac igényeivel.

Mit gondolnak a diákok az iskoláról? Szívesen járnak-e ide? Vannak-e visszajelzéseik?

A tanulók nagy többsége szeret ebbe az iskolába járni. Már kialakult a Csontváry-identitás. Büszkék iskolájuk belső tereire és meleg, barátságos légkörére. Évek óta tendencia, hogy végzett tanítványaink visszajárnak, tartják a kapcsolatot osztályfőnökeikkel, tanáraikkal, sokszor csak egy beszélgetésre vagy akár segítségkérés miatt is visszatérnek.

A Csontváry Kosztka Tivadar Általános Iskola honlapja itt érhető el.

2011 június 07. Kádárné Fülöp Judit

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás