Iskola

Mit kezd a mai oktatási rendszer a tehetséges gyerekekkel?

Arról sokat tudunk, hallunk, hogy az óvodák, iskolák az általuk hiperaktívnak figyelemhiányosnak titulált gyermekeket hová, milyen szakemberekhez irányítják, mert eltérnek az átlagtól. Én úgy fejezném ki, hogy kitűnnek a társaik közül!

Rengeteg ilyen gyerkőccel volt és van dolgom személyesen és/vagy közvetve.

Több megdöbbentő dolog van, amit megfigyeltem:

Először is 10 hiperaktívnak, figyelem, viselkedési, beilleszkedési, stb. zavarral megbélyegzett gyermek közül 7 fiú!

Második megdöbbenésem, hogy óvodákban, az óvónők által „még nem iskolaérett”, és ezen javaslatuk alapján még egy évre visszafogott gyerekek száma csoportonként 7-8 fő (a 25 fős csoportból!). Ide tartozik még, hogy ebből a 7-8 főből általában csak egy a lány. Náluk a szülők többségében megköszönik a figyelmeztetést, de beíratják lányukat. Még nem találkoztam olyannal, aki megbánta döntését.

Itt tettem fel a kérdéseimet a szülőknek:

Mit tesz az ovi, az óvónő másképpen, hogy a következő újabb ovis évben a gyerkőc már érett legyen az iskolakezdésre? Milyen új fejlesztő feladatok lesznek? Ki fog velük külön foglalkozni? Ugyanis a gyermek nem gyümölcs, ami majd magától beérik. A gyerekeket fejleszteni kell, egyéniségüknek megfelelő újabb és újabb kihívások elé kell állítani.

Harmadszor pedig, hogy visszatérjek a címhez, nem találkoztam egyetlen egy olyan esettel sem, amikor az óvónő azért hívta a szülőket, mert gyerkőcük tehetséges! Esetleg menjen iskolába 5 és fél évesen, mert itt már nem tudnak neki több kihívást nyújtani.
Nem állítom, hogy minden gyerek egyformán érik, hogy mindenki pont 6 évesen válik iskolaéretté, lehet egy-egy, aki később érik, de hol vannak azok, akik viszont előbb érnek!

Tehetséges nemzet vagyunk, ez a legnagyobb kincsünk, jól is jön ez a XXI. században. Ne hagyjuk elkallódni!

Fontosnak tartom megjegyezni:

A tehetség nem tör utat magának (a népi mondással ellentétben), a tehetséget gondozni, ápolni, táplálni kell. Első lépésként pedig felismerni!

A nagy kérdés: KINEK A FELADATA?

Vitatkozhatunk ezen sokat, attól a helyzet nem fog változni, újabb és újabb tehetségeket hagyunk veszni. Én inkább azt kérdezném:

Kinek a kötelessége?

Véleményem szerint, nekünk szülőknek! Mint ahogyan az is, hogy megvédjük, szeressük, gondozzuk őket. Az a szülő, akiben felmerül, hogy gyerkőce nem átlagos, kérem, ne hessegesse el a gondolatot. Járjon utána, mert ezzel tesz a legjobbat gyermekének, magának, óvodának, iskolának.
Nem baj, ha féltve őrzött kincsünk nem átlagos. Több feladat lesz vele, de szép feladat!

A jövő a mi kezünkben van, éljünk vele!

 

FORRÁS

2015 május 21. Pribránszki Marianna

 
 
Kölöknet hozzászólások  
(2 hozzászólás) 
2016 május 23.
Henkor
Nagyon egyszerű a képlet, hiszen 1 éve keresek-kutatok, tehát már tisztán látom, pedig felelősségteljes szülő vagyok....HA NINCS PÉNZED, SENKI VAGY!!!!!Lehet a gyereked akármilyen tehetséges.....

http://fem3.hu/musoraink/fem3cafe/18087_nem-semmi-oroszul-is-ir-a-harom-eves-csodagyerek.html

2015 június 29.
Babyface
Még olvastam volna tovább :)
Kölöknet hozzászólás
aláírás