IskolaMérés és értékelés

Valami elromlik felső tagozaton

Pirls & Timss kutatás II. rész

A Pirls & Timss kutatások a negyedikes és nyolcadikos tanulók eredményeit vizsgálják. A felmérésből kiderül, hogy a tanulók teljesítménye merőben eltér életkorok szerint, valamint nemek szerint is. A kutatás során vizsgált egyéb aspektusok közül a családi háttér és az iskolai környezet a legmeghatározóbb. A hátrányos helyzetű diákok sokszor már negyedik évfolyam végén elkezdenek lemaradni a többiektől. 

Előző cikkünkből megtudhatták, mit és hogyan vizsgálnak a felmérések, és a magyar tanulók milyen eredményeket értek el a 2011-es tesztek alapján. Kiderült, hogy a korábbi, 2006-os kiemelkedő értékekhez képest a tanulók már csak átlagos, de még mindig jó tanulóknak számítanak alsó tagozaton. Felső tagozaton már más a helyzet, a pontjaik nyolcadik osztályra meredeken lecsökkennek. Ennek okára világít rá cikkünk, több aspektusból is.

A Pirls és a Timss alapvetően abban tér el a PISA vizsgálattól, hogy a nemzetközi felmérést kifejezetten a részvevő országok tananyagai alapján alakította ki, a tesztek tartalmi keretét és a mért területeket is ezek alapján alakították ki. Az is fontos szempont volt, hogy a feladatok megoldásához szükséges kognitív műveletek a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő arányban jelenjenek meg a tesztekben.

A kutatás a tanulók eredményein túl más oktatási aspektusokat is vizsgál. A tesztfüzetek mellett a tanárok és az intézményvezetők egy demográfiai és szociokulturális kérdőívet is kitöltöttek, és a kutatás kiegészült egy olyan felméréssel is, mely a természettudományos tárgyak tanítási stratégiáira tér ki.

A tanulók még motiváltak az alsó tagozaton, viszont ez a lelkesedés nyolcadikra eltűnik

A felmérésből kiderült, hogy a tanulmányi eredmény szorosan összefügg az attitűddel, mely az adott tárgyhoz fűződik. A 2011-es felmérés szerint Magyarországon a negyedikes tanulóknak pozitív ezekkel a tárgyakkal való viszonya és pozitívabb az önképük is, melyet a tanulás során határoznak meg. Ezzel szemben a 8. évfolyamon tanuló diákoknak a motiváltsága és a matematikához, valamint a természettudományos tárgyakhoz való viszonya meglehetősen negatív.

A fiúk eredménye romlott, a lányok tartják a szintet

A 2011-es kutatások alapján összességében kiderült, hogy az eredményeink a 2001-es szintre estek vissza a természettudományos tárgyak esetében, mivel 2006-hoz képest az egyébként is gyengébben teljesítő fiúk még gyengébb eredményt produkáltak. A lányok viszont ugyanazt az eredményt mutatták, mint 2006-ban és 2001-ben, bár a gondolkodási műveleteknél náluk is van némi visszaesés.

Az otthoni és iskolai környezet nálunk kirívóan meghatározó

Akárcsak a PISA eredmények esetében, itt is az derül ki, hogy a szülői háttér, az anyagi és szociális helyzet is Magyarországon rendkívüli mértékben befolyásolja a tanulók teljesítményét. Magyarországon egy rossz családi hátterű tanuló esetében a lemaradás a matematika tantárgyi eredményekben a legszembetűnőbb, de meglátszik a szövegértésen és a tudományos tantárgyakon is.

Magyarországon átlagosan nagyobb hatással van az iskolaválasztás gyermek várható tanulmányi eredményeire, mint a többi országban. Ha egy adott diák iskolájában az átlagosnál nagyobb arányban vannak jelen a jobb szociális helyzetű tanulók, akkor jobb tanulási esélyekkel indul a gyermek.
A magyar iskolák légköre nemzetközi viszonylatban átlagosnak számít.

A negyedik évfolyamosok körében alig fordulnak elő fegyelmezési problémák, ám ez később megváltozik. A nyolcadikos tanulók egyötöde jár olyan iskolába, ahol a magatartási problémák jelentősen nehezítik a pedagógiai munkát.

A pedagógusok is kevésbé motiváltak a felső tagozaton

A Pirls & Timss felmérések kitérnek a pedagógusok attitűdjére is. A magyar tanítók és tanárok több időd töltenek a pályán, mint a nemzetközi átlag. Sok olyan pedagógus van, aki már 20 éve a pályán van. Mindössze a pedagógusok 11 százaléka dolgozik tíz évnél rövidebb ideje a szakmában, de ez nem meglepő adat, hiszen tudjuk, hogy a magyar pedagógusok átlagos életkora igen magas, alig vannak fiatalok a pályán.

A kutatásban résztvevő hazai tanárok összességében elégedettek a munkakörülményeikkel, nemzetközi összehasonlításban az iskolák felszereltségét kifejezetten jónak ítélik.

A kutatásból az is kiderült, Magyarország az egyik olyan ország, ahol a legkevesebb időt fordítják a tanításra mindkét vizsgált évfolyamon. A negyedik évfolyamon ez a szám 460 óra, nyolcadikban 836 óra. Nemzetközi viszonylatban átlagosan negyedikben 905, nyolcadikban 1085 órát fordítanak a tanításra évente.

Összességében azt lehet észrevenni, hogy a szelekció a gyermekek között már negyedikes korban megkezdődik. A családi háttér számít a legtöbbet, de a fontossági sorrendben utána következő iskolai környezet is sokat nyom a latban. A gyengébb képességű és rosszabb környezetből érkező tanulók már a felső tagozat elején elkezdenek leszakadni.

A lelkesedésüket nemcsak a tanulók vesztik el nyolcadikra, de a pedagógusok is. A nyolcadikosok már nem szeretik annyira a matematikát és a természettudományokat, mint a negyedikesek, emiatt a tanárok sem szeretik tanítani azokat olyan mértékben, mint a fiatalabb diákok esetében. Ezek a komplex problémák megnehezítik az oktatást felső tagozatban, valamint kihatnak a középiskolai tanulmányokra is.

Miért csökken a teljesítmény és a motiváció a felső tagozaton? - Szekszárdi Júlia pedagógus, oktatáskutató szakvéleménye

A felső tagozat általában az a szakasz, ahol a problémák halmozódnak. Ennek a pontos okait csak sejthetjük. Ezek közé sorolható például az, hogy a jobb tanulók nagy részét elviszik a 6 és 8 osztályos gimnáziumokba, tehát eleve a viszonylag gyengébbek maradnak a hagyományos képzésben.

Ha az alsó tagozat nem alapozott elég jól, például matematikából, vagy fizikából, elindulnak a kudarcok. Később már nő az elmaradásuk, és a gyerekeknek az a része, aki elveszti a fonalat, egy idő után feladja.

A tanárok motiválatlansága is bonyolult probléma, de feltételezhetően a sok kudarc és magatartási gond is rontja az elszántságot. Az életkori sajátosságok is szerepet játszanak, indul a kamaszkor, és az általában nehezíti a pedagógusok dolgát. A magatartási problémák egy része ebből fakad.

A felső tagozatos tanárok elbizonytalanodásához hozzájárulhat, hogy nagy részük csak főiskolai diplomával rendelkezik. Az egyetemi végzettségűekhez képest tehát alacsonyabb a kvalifikációjuk. Ugyanakkor a nem szakrendszerű oktatással, tehát annak a hangsúlyozásával, hogy az alapozó szakasz a 6. évfolyamig tart, talajtalanoknak érzik magukat, hiszen az alsó tagozatos tanítók egészen 6.-ig elvihetik az osztályukat.

A 2011. évi kutatás teljes anyagát a negyedik és a nyolcadik évfolyamra lebontva a linkelt oldalakon megtalálhatják.

Kapcsolódó cikkek:

Kevés a kötelező tanítási idő az alapfokú oktatásban

Életkori sajátosságok - életkori kihívások

A kisebbek okosabbak?

Ha tetszett a cikk, kövessen bennünket a Facebookon is!

2013 február 07. Hepp Ildikó

 
Kölöknet hozzászólások  
(3 hozzászólás) 
2015 március 16.
Éva
Egy kis alkotói szabadság úgy 5-6 évente nem ártana.Feltöltődni szkmailag megujulni likerülni a taposómalomból.kevesebb jnott fásult ped.Pszichikailag is megujulni.Saját plból tudom.
2015 március 16.
Éva
A tanításra fordított idő nálam sántít. Átlag 180 tanítási nappal, napi 6 órával számolva a tanításra fordított óraszám 1080.
Sajnos 4. osztályban sem ritka a 6 óra, tehát itt bőven túl lépik a 460 órát.
A probléma nem ebben keresendő.
2013 március 06.
Róbert
A felső tagozaton tanító pedagógusok jelentős része valóban motiválatlan. Gonosz dolognak tűnik, ám úgy gondolom, hogy egy idő után szükség lenne pszichológiai alkalmassági vizsgára. Ez érintené több ember egzisztenciáját? Igen, valószínűleg, ám ha pár száz "áldozat" árán több nemzedéken lehetne segíteni, talán megérné. Mert ugye az elgondolkodtató, ha egy iskola egy-egy tanáráról "köztudott", hogy nyírja a gyerekeket, s a szülők véleménye az, hogy nincs mit tenni, mert már az ő idejükben is ilyen volt, s azóta sem történt semmi...
Egy társadalomnak az orvosait és a pedagógusait alaposan meg kellene válogatnia, mert nélkülük működésképtelen a rendszer, viszont nagyon komoly károkat tudnak tenni.
(Tetszett a cikk tárgyilagossága - meg az első részé is! Gratulálok!)
Kölöknet hozzászólás
aláírás