Tanulási zavarok megelőzése
Szűrések és mérések az iskolában
Bár a szakemberek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a megelőzésre, mégis növekszik az iskolába kerülés után rövid idővel tanulási vagy magatartási problémát mutató gyerekek száma. Éppen ezért az iskolák is igyekeznek, hogy szeptember elején megkezdjék az elsősök vizsgálatát, s kiválasszák a nagyobb figyelmet, külön fejlesztést igénylő gyerekeket.
Szűrés az iskolában
Amennyiben az óvodában még nem derült ki a probléma, szeptemberben, az első osztályba lépéskor kaphat a szakember figyelmeztető jeleket, amikor a gyerekek tanulási nehézségekkel kapcsolatos veszélyeztetettségét méri fel a (rész)képességek vizsgálatával. Fontos tudni, hogy az iskolai szűrővizsgálatokhoz a szülő jóváhagyása szükséges mint ahogy a terápiás munka elkezdéséhez is.
Azokban az intézményekben, ahol fejlesztő pedagógus és/vagy logopédus dolgozik, ők végzik a szűréseket, s kiválasztják azokat a gyerekeket, akiknek fejlesztésre vagy logopédiai ellátásra van szükségük. Bár törekvések tapasztalhatók egységes vizsgálati eljárás kialakítására, a szakemberek mégis inkább maguk választják meg, milyen módszerekkel dolgoznak. Sokan saját maguk által összeállított vizsgálati kérdéssort alkalmaznak.
Gyakran használják a jól bevált diszlexia előrejelző gyorstesztet (DPT), az MSSST tanulási zavart előrejelző szűrőtesztet, a GMP beszédészlelés és beszédmegértés vizsgálatot, az Edtfeldt-tesztet (téri pozíció érzékelése), a Dékány-féle diszkalkulia vizsgálatot, a figyelemvizsgálatot, a Goodenough-féle emberrajzot, a szem-kéz koordináció próbájára használt Bender A és Bender B teszteket, vagy a gyermekek tudásszintjének és iskolakészültségének felmérésére alkalmas PREFER tesztet. Több helyen a fejlesztő pedagógus vagy a logopédus veszi fel az országosan kötelezővé tett DIFER tesztet is. Ezt eredetileg az osztálytanító eszközéül szánták arra, hogy az iskolakezdés után azoknál a gyerekeknél végezze el, akiknél úgy ítéli meg, hogy az alapkészségek fejlesztését erőteljesebben kell támogatni, mert lemaradásaik vannak. A DIFER tesztet elvileg a következő év áprilisában megismétlik, kontrollmérést végeznek, ami alapján a fejlesztés eredményessége ellenőrizhető.
Hogyan zajlik mindez?
Az említett teszteket egyéni vizsgálatoknál alkalmazzák. Némelyiket csak akkor veszik elő, ha már előtte felmerül a gyanú, hogy azon a területen problémák lehetnek (pl. Dékány-féle diszkalkulia vizsgálat, GMP vizsgálat). Különböző időtartam alatt lehet elvégezni őket, van, amelyik 10 perc alatt elvégezhető, van, amelyikre 1 órát kell szánni, s bizony van olyan is, amelyik több alkalommal végezhető csak el. Egyszerre több tesztet is felvehetnek, ügyelve arra, hogy a gyermek pihenjen közben, teherbírását ne haladja meg. Ezek részben „papír-ceruza” tesztek, a gyerekek formát másolnak, sormintát folytatnak, bejelölnek, összekötnek, rajzolnak. Vannak olyanok is, mint a diszkalkulia vizsgálat, ahol számlálnak, számolnak, megmutatnak, rakosgatnak. Némelyik tesztnél a beszéd, beszédészlelés dominál. Így a GMP vizsgálatban többek között olyan feladatokkal találkozunk, amelyekben a gyermek mondatokat azonosít zajban, vagy szűrten, mintha telefonból hallaná, de ez a teszt méri a szövegértést vagy a beszédhangok differenciálását is.
Fejlesztés
A kiválasztott gyerekek a későbbiekben egyéni vagy kiscsoportos fejlesztő és/vagy logopédiai foglalkozáson vesznek részt. Az iskolákban a fejlesztő foglalkozásokat általában a délelőtti iskolai órákkal párhuzamosan tartják, mindig egyeztetve a pedagógussal, hogy a gyermek megfelelően kövesse az órán történteket. (Tendencia van arra, hogy délutánra tolódjanak el ezek a foglalkozások.) A fejlesztésre javasolt heti óraszámot sajnos az iskolákban nehezen tudják biztosítani. Leginkább a fejlesztésre szoruló gyermekek létszámától, a probléma súlyosságától, a szakember-ellátottságtól és az eszközellátottságtól függ, hogy a gyermek heti hány órában és milyen formában (egyéni vagy csoportos) kapja meg a fejlesztő foglalkozásokat.
Akiknek a szűrést követő egy évben nem rendeződött az állapotuk, az év elején új vizsgálaton vesznek részt. Természetesen, ha év közben derülnek ki a problémák, a szakember bármikor elvégzi a különböző teljesítményzavarokat feltáró szűrést, az olvasás-, írás-, számolási készség vizsgálatát.
Ha az iskolában nem megy az ellátás...
Amennyiben az iskolában nem megoldható a megfelelő szintű ellátás, a Nevelési Tanácsadóba irányítják a gyermeket. Akkor is a Nevelési Tanácsadóhoz utalja az iskola a gyermeket, ha súlyosabb tanulási zavar, diszlexia, diszgráfia vagy diszkalkulia gyanúja merül fel, vagy olyan magatartási-, viselkedési-, beilleszkedési gond jelentkezik, amely idegrendszeri sérülésre utal (hiperaktivitás, figyelemzavar), illetve pszichoterápiás vagy gyógyszeres kezelést igényel. Ezeket a vizsgálatokat a szülővel egyetértésben lehet kérni. A Nevelési Tanácsadó komplex vizsgálatot végez, amely tartalmazza az intellligencia-vizsgálatot, és a felmerülő problémával kapcsolatos legfontosabb teszteket. Szakvéleményt állít ki, amely alapján az iskolában működő szakemberek megkezdhetik a terápiás munkát. Ha szükséges, további vizsgálatokat kérhet (pl. látás-, hallásvizsgálat, neurológiai, pszichiátriai kivizsgálást), illetve kiegészítő terápiákat javasolhat (Alapozó Terápia, Ayres-terápia, pszichoterápia, stb.) Súlyos esetben a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsághoz utalja a gyermeket. Itt egy szakértői team vizsgálata alapján szakértői véleményt állítanak ki, melyben az eredmények alapján sajátos nevelési igényűnek minősíthetik a gyermeket.
