IskolaMérés és értékelésPISA

PISA 2012: hol tartunk?

PISA II: Milyen volt a magyar 15 évesek alapműveltsége 2012-ben?

A 2012-es PISA felmérés kiemelt mérési területe a matematika volt. Ez a terület utoljára 2003-ban szerepelt központi helyen, így érdemes megvizsgálni, hogy mi történt az elmúlt 9 évben. 

Matematikai műveltség

A magyar matematikai műveltsége 65 ország mezőnyében

Tanulóink 477 pontos matematikai átlageredménye a legjobban teljesítő OECD tagállaménál (Korea) 123 ponttal, az OECD átlagnál 17 ponttal alacsonyabb, az OECD tagállamok rangsorának a 26-dik és a 30-dik ranghelye között helyezkedik el. 2012-es eredményével Magyarország az OECD tagállamok középmezőnyéből az alsó harmadba esett vissza.

A mezőny élén ázsiai országok, illetve "városállamok" állnak: Sanghaj (Kína), Szingapúr, Tajvan, Hongkong (Kína), Korea, Makaó (Kína), Japán. Vitathatatlanul az OECD átlagot meghaladó teljesítményt mutat még Lichtenstein, Svájc, Hollandia, Észtország, Finnország, Kanada, Lengyelország, Belgium, Németország, Vietnam, Ausztria, Ausztrália, Írország, Szlovénia, Dánia és Új-Zéland.

A PISA FELMÉRÉSRŐL

Ha többet szeretnél tudni a PISA felmérések jellemzőiről, akkor olvasd el sorozatunk előző részét ide kattintva.

A magyar eredmény különösen lesújtó, ha figyelembe vesszük, hogy az 1980-as évek nemzetközi felméréseiben a magyar nyolcadik osztályosok matematika teljesítménye az akkori legfejlettebb országok élmezőnyében volt, és ez hozzájárult ahhoz, hogy a 90-es évek elején úgy tekintettek Magyarországra, mint ahol kiemelkedően magas színvonalú az általános iskolai matematikai és természettudományi oktatás. Ez sajnos ma már nem mondható el. Már az első PISA felmérésben, 2000-ben megmutatkozott, hogy egy szélesebben értelmezett matematikai alapműveltség vonatkozásában a magyar tanulók csak átlagos teljesítményt nyújtanak az OECD országok között. Ehhez képest most a helyzet tovább romlott.A magyar tanulók eredményeihez hasonló eredményt értek el Spanyolország, Oroszország, Szlovákia, az Egyesült Államok, Litvánia, Horvátország, Svédország és Izrael tanulói – Svédország kivételével valamennyi úgy, hogy javított a 2009-es eredményén.

A kelet-közép-európai (volt szocialista) országok közül Észtország 521 ponttal, Lengyelország 518 ponttal és Szlovénia 501 ponttal mára az OECD átlag fölött teljesítő országok közé került, Csehország 499 ponttal és Lettország 491 ponttal az OECD átlaga körül teljesített. Szlovákia 482 ponttal, Litvánia 479 ponttal, Szerbia 449 ponttal, Románia 445 ponttal és Bulgária 439 ponttal ugyancsak hozzánk hasonlóan az OECD átlag alatt teljesítő országok közé tartozik.

Hogyan alakult az OECD országok mezőnye 2003 és 2012 között?

A matematika 2003-ban volt utoljára kiemelt mérési terület. Az eltelt 9 éves időszakban az európai országok közül Lengyelország javított a legtöbbet, 26 ponttal növelte kilenc év alatt az eredményét, és mára az OECD országok átlaga felett teljesít. A legnagyobb növekedés 2009 és 2012 között következett be, ami egyértelműen bizonyítja, hogy a lengyel alapfokú oktatás 1997-ben végrehajtott szerkezeti reformja révén az alapfokú oktatást sikerült tartós növekedési pályára állítani. A PISA elemzők a trendadatok alapján gyorsuló növekedést prognosztizálnak.

Az európai országok közül a legnagyobb teljesítménycsökkenés Svédországban és Finnországban következett be (31, illetve 26 pont), de Izland, Csehország, Szlovákia, Franciaország, Hollandia, Belgium és Dánia átlageredménye is értékelhetően csökkent (14-22 ponttal). A magyar átlageredmény 13 ponttal – statisztikailag értékelhető mértékben – csökkent a 2003-as eredményhez képest. A magyar diákok átlageredménye 2003 és 2009 között nem változott, a csökkenés 2009 és 2012 között következett be.

Az OECD tagállamok mezőnye tehát jelentősen átrendeződött. Magyarország – eredményei alapján – 2003-ban is és 2012-ben is az Egyesült Államokhoz, Szlovákiához és Spanyolországhoz állt közel. Azonban a 2003-ban még ebbe a csoportba tartozók közül Lengyelország, Lettország, Luxemburg és Norvégia diákjai 2012-ben már az aktuális magyar eredménynél értékelhetően magasabb pontszámot értek el. 2012-ben a magyar diákok teljesítménye Portugália, és Olaszország diákjaiéhoz hasonló, akik 2003-ban hozzánk képest gyengébb eredményt értek el, de 2012-re már javítottak eredményeiken.

A PISA elemzők Magyarországot azok közé az országok közé sorolják, amelyekben – ha nem történik kedvező oktatáspolitikai fordulat – az eredmények gyorsuló romlásával kell számolni.

Matematikából alapszint alatt teljesítő tanulók aránya

A diákok képességszintek szerinti eloszlása az iskolarendszer eredményességének egyik legfontosabb mutatója. Különösen az a matematikai műveltség területén, mivel a matematika tantárgy tanulásában a diákok többnyire csak tanáraikra számíthatnak.

2. képességszint elérése a matematikai alapműveltség minimumának számít az Európai Unióban. Ez alatt a szint alatt piacképes középfokú végzettség, illetve szakképzettség megszerzésére csekély az esély. Ugyanakkor a 2. szint alatti matematikai műveltség az elemi hétköznapi problémák megoldására sem mindig elég, nem beszélve az aktív állampolgári lét követelményeiről. A matematikát e minimum alatt értők és használók fogyasztói és állampolgári minőségükben egyaránt kiszolgáltatottak.

Az Európai Unió ebből a megfontolásból a kulcsindikátorok közé sorolta a PISA teszten az alapszintnek számító 2. szint alatt teljesítők arányát a szövegértésben, valamint a matematikai és a természettudományi alapműveltség területén. Ezekhez a kulcsindikátorokhoz 2020-ig elérendő célértékeket is rendelt. Uniós szinten célként tűzték ki a tagállamok, hogy az alapszintet el nem érők arányát 15% alá szorítják mindhárom területen.

A 2003-as részletes matematika méréshez képest 5,1%-kal nőtt, és 2012-ben már 28,1% volt az alapszintű matematikai műveltséggel sem rendelkezők aránya, míg a kiváló szinten teljesítők arányában nem történt változás. Figyelemre méltó, hogy a legnagyobb visszaesés éppen azokon a területeken következett be, amelyek a hétköznapi műveltség és az aktív állampolgárság szempontjából a leglényegesebbek: a mennyiségek, illetve az adat és bizonytalanság területeken (ld. a tartalmi keretet).

Hozzánk hasonló, 25-30% közötti az alapszintet el nem érők aránya az EU-s tagállamok közül Litvániában, Svédországban, Szlovákiában és Horvátországban. Ennél Az EU-s országok közül csak Görögországban, Romániában, Bulgáriában és Cipruson magasabb az alapszint alatt teljesítő tanulók aránya.

Az EU tagállamok közül Észtországban, Finnországban és Lengyelországban 15% alatt van – tehát eléri a 2020-as célértéket – a gyengén teljesítő diákok aránya. Lengyelországban 2009 óta a 20% feletti értékről csökkent 14,4%-ra az alulteljesítők aránya.

1. ábra: A diákok képességszintek szerinti megoszlása matematikából

Forrás: Balázsi Ildikó, Ostorics László, Szalay Balázs, Szepesi Ildikó, Vadász Csaba: PISA 2012. Összefoglaló jelentés. Budapest, Oktatási Hivatal 2010. p. 32.

Tanulóink természettudományi eredményei

A magyar diákok eredményükkel a 34 OECD-ország között 95%-os valószínűséggel a 19-26. helyet foglalják el a PISA 2012 természettudományi mérésében. Az Európai Unió tagállamainak több mint fele ennél jobban teljesített. Összehasonlítva magunkat a 2004-ben csatlakozott országokkal, azt találjuk, hogy csak Szlovákia (471) és Ciprus diákjai (438) értek el rosszabb eredményt, miközben jelentősen elmaradunk Észtország (47 pont), Lengyelország (32 pont) mögött, de Szlovénia (20 pont) és Csehország (12 pont) eredményei is jobbak a miénknél. A két további balti állam, Lettország és Litvánia diákjainak a tudása statisztikai értelemben egyenértékű a magyar diákokéval.

A 2006-os PISA felméréssel összehasonlítva (amikor a természettudományos alapműveltség volt a kiemelt mérési terület), sajnos Magyarország a közé a tíz ország közé tartozik, amelyekben a természettudományi eredmények gyengültek az utóbbi években. A 10 pontos visszaesés döntő hányada a 2009 és 2012 közötti időszakhoz köthető. Arra, hogy ez romló stabil trendnek tekinthető-e, a 2015-ös mérés eredményei adják meg majd a választ, amikor a természettudományos műveltség lesz a kiemelt mérési terület.

Szövegértés eredmények

A 2009-es PISA vizsgálat jelentésének megjelenésekor örömmel adtuk hírül, hogy úgy tűnik: a 2000 évi gyenge olvasáseredmények elég megrázóak voltak ahhoz, hogy a magyar oktatási rendszer szereplői nagyobb figyelmet fordítsanak a szövegértés tanítására, az olvasásra nevelésre. Vajon hogyan alakult Magyarország eredménye 2000 óta az akkori résztvevőkhöz képest? Az akkori 480 pontos átlagával Magyarország statisztikailag értékelhetően az OECD átlag alatt teljesített, és eredménye az Egyesült Államok, Csehország, Németország, Lengyelország, Olaszország, Spanyolország, Görögország és Portugália eredményétől nem különbözott.

2009-ben Magyarország 494 pontos szövegértés átlaga már elég volt ahhoz, hogy az OECD átlag tartományba kerüljünk, és ennek alapján azonos vagy átfedő helyezési tartományba kerültünk olyan országokkal mint Észtország, Svájc, Lengyelország, Izland, az Egyesült Államok, Svédország, Németország, Írország, Franciaország, Dánia és az Egyesült Királyság.

2012-ben Magyarország szövegértés átlaga néhány pontot esett (488 pont), de továbbra is az OECD átlaghoz hasonló, statisztikailag nem különbözik Csehország, az Egyesült Államok, Dánia, Ausztria, Lettország, Spanyolország, Portugália, Olaszország, Luxemburg, Izrael, Horvátország eredményétől. Ugyanakkor Lengyelország 518 pontos és Észtország 516 pontos eredményével Finnország közelébe került (megjegyezzük, hogy Finnország eredményének romlása is közrejátszott ebben), és az európai élmezőnybe került.

A jelentés kiemeli, hogy Lengyelország eredményét úgy tudta javítani, hogy egyszerre tudta növelni a kiváló teljesítményűek arányát és csökkenteni a civilizációs minimum alatt teljesítők arányát. 

A 2. ábra azt mutatja, hogy hogyan változott Magyarország és Lengyelország eredménye 2000 és 2012 között, attól az évtől kezdve, amikor az adott műveltségi terület először volt a fő mérés tárgya, tehát matematikában 2003-tól, olvasásban 2000-től és a természettudományban 2006-tól. A körök az átlagokat, a folyamatos vonal a szignifikáns (statisztikailag értelmezhető) változást jelzi. Az átlag körüli világos sáv azt mutatja, hogy milyen pontszámok közé esik a tanulók középső 50%-a. A tanulók felső és alsó 10%-ának pontszáma a sötét sávokon kívül esik. Az ábrák jobboldalán látható , hogy a tanulók mekkora hányada érte el a kompetenciaskála egyes szintjeit 2012-ben.

2. ábra - Forrás: OECD (2013), PISA 2012 Results: What Students Know and Can Do – Student Performance in Mathematocs, Reading and Science (Volume I), PISA, OECD Publishing. p. 537-553.

2014 január 14. Kádárné Fülöp Judit

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás