PISA 2012: hol tartunk?
A felmérés tanulómintája
Egy tanulóminta alapján akkor lehet a teljes tanulónépességre érvényes következtetéseket levonni, ha minden egyes tanulónak elvileg azonos lehetősége van a mintába való bejutásra. Mivel azonban a tanulókat az iskolában a legkönnyebb elérni, két lépcsőben választanak mintát, először iskolát választanak, majd a kiválaszott iskolában – véletlenszerűen – tanulókat. Minél inkább hasonlítanak az egy iskolában tanulók egymáshoz és minél inkább különböznek más iskolák tanulóitól, annál több iskolát kell választani ahhoz, hogy teljesüljön a reprezentativitás követelménye. Az iskolák kiválasztásánál arra is tekintettel kell lenni, hogy a nagy iskolákból és a kis iskolákból, a különböző településtípusokon működő iskolákból, az állami és magániskolákból, illetve a különböző programtípus szerint tanító iskolákból számarányuknak megfelelően kerüljenek be tanulók a mintába.
A mintavétel a vizsgálatnak kritikus eleme, mivel a minta torzításai az egész népességre vonatkozóan más eredményt hoznak mint a valóság. A PISA vizsgálatban külön probléma, hogy a felmérési idő csak 90-120 perc egy-egy tanuló számára. Ugyanakkor nagyon sok feladat kell ahhoz, hogy az adott képességterület egészét megfelelő számú feladattal fedjék le. Minden feladatot elegendő számú tanulónak kell megoldania ahhoz, hogy az eredményből általános következtetéseket lehessen levonni, és minden tanulónak is elegendő feladatot kell megoldania ahhoz, hogy egyéni eredménye hiteles és megbízható legyen. Ezért a tanulók csak részben oldanak meg azonos feladatokat, valójában egy sor egyenértékű de különböző feladat is kerül a tanulók tesztfüzetébe. Így a tanulók tucatnyi különböző feladatsorral dolgoznak, pontszámaik mégis egyenértékűek.Az összes tanulót reprezentáló tanulói minta és az összes lehetséges feladatot reprezentáló feladatminta módszeres egymáshoz rendelésén alapszik az eredmények nemzetközi összehasonlíthatósága.
A mintavételi eljárás folyamán a résztvevő országok először meghatározzák, hogy milyen tanulórétegek arányos jelenlétét kell biztosítani ahhoz (pl. településtípusok, régiók szerint, programtípusok – gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, általános iskola – szerint, fenntartó szerint, stb.), hogy a minta a teljes tanulónépességre nézve reprezentatív legyen. Ezután meghatározzák, hogy a teljes népességhez viszonyítva ezeknek a rétegeknek mekkora képviseleti arány jár. Ezután külön-külön, rétegenként elkészítik a teljes iskolalistákat az egyes iskolákban jelenlévő 15 éves tanulók csökkenő létszáma szerint. Vagyis azok az iskolák, ahol sok a 15 éves tanuló megelőzik azokat, amelyekben csak néhány van.
Ezekből az iskolalistákból meghatározott statisztikai képlet szerint a mintavételért felelős nemzetközi intézet választja ki az iskolákat és a tanulókat.
