PISA 2012: hol tartunk?
PISA I: A 2012-es vizsgálat jellemzői
Megjelent a 2012-es PISA vizsgálat eredményeiről szóló első OECD jelentés. A vizsgálat szerint a magyar 15 évesek matematikai és természettudományi kompetenciái terén statisztikailag értékelhető az eredmények romlása, tanulóink olvasási eredményei a 2009-es szinthez közel állnak. A digitális tudásmérések eredményei Magyarországot a sereghajtók közé sorolják.
Mit mértek a PISA vizsgálatban?
A 2012-es felmérés 2000 óta az ötödik mérési ciklusa az OECD megrendelésére készülő PISA tanulói teljesítményvizsgálat-sorozatnak. A 2012-es felmérés középpontjában – a 2003. évi felmérés óta másodszor – az alkalmazott matematikai alapműveltség állt. A PISA 2012-ben részletes adatok állnak rendelkezésre arról, hogy 9 év távlatában hogyan változott a 15 évesek matematikai alapműveltsége. A szokásos módon, kisebb hangsúllyal, de a fő trendadatokhoz szükséges mértékben mérték a 15 éves tanulók szövegértési és természettudományi alapműveltségét is. Ezek a területek 2009-ben, illetve 2006-ban voltak utoljára részletesebb vizsgálat tárgyai. 2009 óta a PISA felmérésben a a papíralapú mérés mellett a digitális eszközökkel történő mérés is helyet kapott, egyelőre a szövegértés és a matematika területén.
Kik voltak a PISA vizsgálat résztvevői?
A PISA felmérésben a 34 OECD tagállam mellett 2012-ben további 31 ország is vett részt. A résztvevő országok gazdasági ereje meghaladja a világ gazdasági potenciáljának 90%-át.
A 2012-es PISA felmérésben a reprezentatív mintavétel szabályai szerint kiválasztott 4600 15 éves diák és iskoláik, szüleik vettek részt. A felmérés szakszerűségét és hitelességét a hazai munkákat koordináló Oktatási Hivatal biztosítja és a nemzetközi PISA konzorcium ellenőrzi – közösen elfogadott minőségbiztosítási terv alapján.
Milyen eszközöket használtak a mérésben?
A PISA tesztek az OECD tagállamok által közösen megállapított tartalmi keret alapján készülnek, és a feladatok révén reprezentálják azt a közös követelményt, amellyel a fejlett munkaerőpiacokon, illetve a tanulás során és a hétköznapi életben a fiatalok találkoznak – függetlenül attól, hogy hol, milyen tanterv szerint tanulnak. A 2012-es adatfelvétel kiemelt területe volt az alkalmazott matematikai alapműveltség mérése. A matematikai mérések tartalmi keretét 2009-ben vizsgálták felül, a 2012-es felmérés tesztjei már ennek alapján készültek.
A tesztek mellett a tanulók, szüleik és az iskolák kérdőíveket töltöttek ki a tanulás körülményeiről. Az ezekből származó információk az eredmények elemzését és értelmezését segítik.
Hogyan értelmezzük az eredményeket?
Bár a PISA országok „ranghely táblája” nem hasonlítható a liga kupák helyezési tábláihoz, a PISA felmérések eredményei közül az olvasók először mindig ezeket böngészik végig. Ezért megjegyezzük, hogy a számított teljesítményátlagokra úgy kell tekinteni, hogy azok a megadott hibahatárokkal együtt értelmezendők: kis különbségek esetén nincs statisztikai bizonyíték arra, hogy a számított ranghelyek valós különbséget takarnak (ezért is közlik a hibahatárokat az átlaggal együtt). Az országok átlagait összehasonlító táblázatokból azonban azt meg lehet állapítani, hogy egy ország statisztikailag bizonyíthatóan az OECD átlag felett vagy alatt teljesített-e, illetve mely országok tartoznak eredményük alapján Magyarországgal egy csoportba.
Kattints a képekre, hogy megnézd őket nagyban!
 |
 |
 |
 |
 |
Forrás: OECD, PISA 2012 database.
milyen volt a magyar 15 évesek alapműveltsége 2012-ben?
Cikkünk folytatásában azt elemezzük, hogy milyen volt a magyar 15 évesek alapműveltése a 2012-es PISA felmérés szerint. Az év kiemelt területe a matematikai képességek vizsgálata volt, ami utoljára 2003-ban kapott nagyon szerepet. Emellett természetesen sorra vesszük a természettudományos és a szövegértési ismeretek változásait is.
A cikk elolvasásához kattints ide.
