IskolaMérés és értékelés

Megjelent a TIMMS vizsgálat magyar jelentése

Megjelent a TIMMS 2015 vizsgálat magyar jelentése. A jelentésből az derül ki, hogy Magyarország matematikából és természettudományból átlag felett teljesített, de nagyok a különbségek a legjobbak és a leszakadók között, valamint a fiúk és lányok között. A szülők számára fontos, bár nem meglepő tanulság, hogy a matematika és természettudomány iránti pozitív szülői attitűd, valamint a gyermekkel való jó minőségű foglalkozás, együttlét pozitívan befolyásolja a gyermek teljesítményét. Ugyanakkor érdekes, hogy nálunk ez az összefüggés gyengébb, mint más országokban.

Mindezek alapján elmondható, hogy a magyar eredmények a nemzetközi átlag felett vannak, de ezt azzal érjük el, hogy erős az elit, viszont sok a leszakadó. Aggasztó az is, hogy a lányok matematikából nyolcadikra már a fiúknál gyengébben szerepelnek, ami – már kutatások alapján – elsősorban a motiváltság csökkenéséből fakad. A magyar oktatás tehát nagy hibaszázalékkal dolgozik, amit a szülők kevéssé tudnak kompenzálni

A magyar jelentés összefoglaló részei: 

MATEMATIKA

A TIMSS 2015-ös vizsgálatban 50 ország negyedikesei vettek részt. A magyar negyedikesek 525 pontos átlageredménye szignifikánsan magasabb a TIMSS-átlagnál. Az eredmény egy szinten van Litvánia, Finnország, Lengyelország, Hollandia, Csehország, Bulgária és Ciprus negyedikeseinek a teljesítményével. A résztvevők közül 15 országban volt a magyarnál magasabb eredmény: a hagyományosan kiválóan teljesítő távol-keleti Szingapúrban, Hongkongban, Koreai Köztársaságban, Tajvanon, Japánban, az európai országok közül Észak-Írországban, Oroszországban, Norvégiában, Írországban, Angliában, Belgiumban, Portugália, Dániában, valamint Kazahsztánban és az Egyesült Államokban.

A fiúk és a lányok pontszámát összevetve a magyar negyedikesek körében nem tapasztalható kimutatható eredménykülönbség. A magyar negyedikesek 12 százaléka sorolható a kiváló képességszintbe, ez igen jó arány, és inkább a nálunk jobb eredményt elérő országokra jellemző, viszont a leszakadók aránya is viszonylag magas (8 százalék), ehhez hasonló érték inkább a nálunk gyengébb eredményű országoknál tapasztalható. Örvendetes, hogy negyedikeseink eredménye javult, a 2011-es értéknél 14-gyel, a 2007-esnél 19-cel magasabb pontszám jelentős, ezzel a negyedikesek eredménye statisztikailag megegyezik a 2003-as és az 1995-ös mérés eredményével. 2015-ben a kiváló, magas és átlagos szintet elérő tanulók arányában tapasztalható növekedés a 2011-es értékekhez képest, a legalább alacsony szintet elérők aránya nem változott, tehát az átlageredmény javulása nem járt együtt a leszakadók arányának csökkenésével.

A TIMSS 2015-ös mérésben 38 ország nyolcadikosai vettek részt. A magyar nyolcadikos tanulók 514 pontos átlaga is szignifikánsan magasabb, mint a TIMSS-skálaátlag. A résztvevők közül itt is a hagyományosan kiválóan szereplő távol-keleti országok értek el nálunk jobb eredményt: Szingapúr, a Koreai Köztársaság, Tajvan, Hongkong, Japán, valamint Oroszország, Kazahsztán, Kanada. A magyar nyolcadikosokkal egy szinten teljesítettek Írország, az Egyesült Államok, Anglia, Szlovénia, Norvégia, Litvánia, Izrael és Ausztrália diákjai.

A fiúk és a lányok eredménye között 9 pontnyi különbség mutatkozott a fiúk javára, a 2003-as mérés után 2015-ben ismét statisztikailag jelentősnek mutatkozik az eltérés. A képességszintek szerinti megoszlás hasonló képet fest, mint a 4. évfolyamon, a kiváló szintet elérő tanulók aránya viszonylag magas (12 százalék), és ugyanez mondható az alacsony szintet el sem érő tanulók arányáról.

A magyar 8. évfolyamosok eredménye 10 ponttal magasabb a 2011-es értékhez képest, ez az eltérés azonban a statisztikai hibahatáron belül van, így nem minősül szignifikánsnak. Statisztikailag megegyezik a 2007-es eredménnyel is (2 pont a differencia), a korábbi három mérés eredményétől azonban kimutathatóan gyengébb (12-17 ponttal). A képességszintek szerinti változásokat vizsgálva azt láthatjuk, hogy a 2011-es méréshez képest a kiváló és a magas képességszintet elérők aránya szignifikánsan nőtt, az átlagos és az alacsony képességszintet elérőké nem változott, tehát a leszakadók arányában sincs kimutatható javulás.

TERMÉSZETTUDOMÁNY

A TIMSS 2015 vizsgálat természettudományi mérésében a távol-keleti és délkelet-ázsiai országok érték el a legjobb eredményt. Közülük is kiemelkedik Szingapúr, amelynek tanulói mindkét évfolyam természettudományi mérésében a legfelkészültebbnek bizonyultak. A 8. évfolyamon 26 képességponttal értek el jobb eredményt a rangsorban őket követő japán diákoknál. Az ázsiai országokon kívül a 4. évfolyamon az orosz és a finn, a 8. évfolyamon az orosz és a szlovén diákok tudása bizonyult a legjobbnak.

A magyar diákok mindkét évfolyam mérésében jobb eredményt értek el a TIMSS-vizsgálat 500 pontos skálaátlagánál, ám amíg 4. évfolyamos diákjaink tudása javult az eltelt mérési ciklusokban, és mára az egyik legjobb európai eredmény az övék, addig a 8. évfolyamosok, akik 1999-ben 552 ponttal a legjobban szerepelők között voltak a vizsgálatban, 2015-ben 527 pontot értek el, amellyel Jordánia, Malajzia, Norvégia Svédország és Thaiföld mellett a legnagyobb visszalépést mutatták a vizsgálat kezdeteihez képest.

A legtöbb ország eredménye javult az 1995-ös, legelső mérés óta. Külön említést érdemel közülük Szlovénia, ahol mindkét vizsgált évfolyam eredményei gyakorlatilag folyamatosan javulnak ciklusról ciklusra. Ugyancsak stabil javulás tapasztalható az orosz és a hongkongi diákok eredményeiben. A 2015-ben felmért országokban a lányok és a fiúk természettudományi tudása között nem mutatkozott számottevő különbség sem a 4.,sem a 8. évfolyamon. Ez a megállapítás a TIMSS-skálaátlagnál jobb eredményt elérő országok többségénél szintén megállja a helyét. Szignifikáns különbségek elsősorban a fiúk javára mutatkoznak. Hazánk, Olaszország és Hongkong mellett, azon három ország közé tartozik, ahol a fiúk természettudományi tudása mindkét évfolyamon jobbnak bizonyult a lányokénál. A 4. évfolyamon csak 7, a 8. évfolyamon viszont már 17 képességpont a tudáskülönbség, amely – kizárólag az eredményes oktatási rendszereket figyelembe véve – messze a legnagyobb.

A 4. évfolyamos felmérésben legjobb teljesítményt nyújtó országok, Szingapúr, a Koreai Köztársaság és Japán közös jellemzője, hogy saját átlageredményükhöz képest a fizikai ismeretanyag alkalmazásában, valamint a fizikával összefüggő problémák, adatok, fogalmak értelmezésében valamennyien nagyon jó pontszámot értek el, miközben az ismeretekre vonatkozó tudásuk elmarad ettől. A 8. évfolyamon is mindössze három ország, Tajvan, Szlovénia és Oroszország tudott a TIMSS-skálaátlagnál jobb eredményt elérni úgy, hogy közben az ismeretekre közvetlenül építő feladatokban voltak a legeredményesebbek. A magyar diákok a 4. évfolyamon jellemzően az Élő világ területén számítanak a legjobbnak. A 8. évfolyamon megfordul a helyzet, a biológiával és földtudománnyal összefüggő ismereteket tartalmazó feladatokat tudták a legkevésbé jól megoldani, a kémia területén, amely egyébként a legkevésbé kedvelt tárgynak számít a négy közül, értek el szignifikánsan jobb eredményt a teljes teszten mért átlagpontszámukhoz képest.

A CSALÁDI HÁTTÉR HATÁSA MAGYARORSZÁGON KIFEJEZETTEN ERŐS

A magyar tanulók esetében tapasztalt teljesítménykülönbségek nemzetközi összehasonlításban is jelentősek. A korábbi hazai és nemzetközi kutatási eredményekkel összhangban, ezek az adatok is azt a tényt támasztják alá, hogy Magyarországon a családi háttértényezők tanulói teljesítményre gyakorolt hatása erősebb az áltagosnál, és ez az összefüggés akkor is szívósan tartja magát, ha a mérési eredmények javuló tendenciát mutatnak. A matematikából Magyarországnál jobb átlageredményt elért országokban a két szélső kategóriát tekintve sehol sincs ekkora teljesítménykülönbség (177 pont), igaz, a fejlett nyugati országok egy részénél a kevés erőforrás kategóriában nincs elegendő tanuló ahhoz, hogy eredményüket értékelni lehetne, így az esetükben nincs összehasonlítási alapunk. A hozzánk hasonló eredményt elérő országok között is alacsonyabb Eredménykülönbségek vannak a sok és a kevés erőforrással rendelkező tanulók között (Bulgáriában 90, Lengyelországban 122 pont). Emellett a részt vevő országok közül a szomszédos Szlovákiában (151 pont) és Szerbiában (159 pont), illetve Törökországban (158 pont) és az Egyesült Arab Emírségekben (169 pont) hasonlóan nagy a különbség

Magyarországon az általános iskola alsó és felső tagozata között matematikából növekszik a családi-otthoni erőforrások teljesítménybefolyásoló hatása, természettudományból pedig lényegében változatlan marad. Bár nem követéses vizsgálatról van szó (vagyis nem ugyanazok a negyedikes tanulók írták meg később a nyolcadikos tesztet), a TIMSS 2015 felmérés adatai megerősítik azt a hazai szakirodalomban sokat ismételt tényt, hogy a közoktatási rendszer továbbra is nehezen birkózik meg a diákok szociokulturális eredetű hátrányaival, és az iskola kevéssé képes ellensúlyozni azokat a tudásszerzésben meglévő különbségeket, amelyeket a gyerekek a családi-otthoni közegből hoznak magukkal.

A SZÜLŐ HATÁSA NÁLUNK IS POZITÍV DE GYENGÉBB, MINT MÁSHOL

Bizakodásra ad okot, hogy hazánkban a szülők 56 százaléka rendszeresen és 43 százaléka alkalmanként végez közös tevékenységeket a gyerekekkel, miközben a nemzetközi értékek 43, illetve 54 százalék. A közösen végzett feladatok hatása a teljesítményre ugyanakkor gyengébb, mint a részt vevő országok átlagánál megfigyelhető: matematikából átlagosan 16 ponttal, természettudományból 13 ponttal teljesítettek jobban a szülőkkel gyakran együtt ténykedő gyerekek, mint az alkalmanként közösen foglalatoskodók (nemzetközi átlagban matematikából 21, természettudományból 22 pont a különbség). Ebben a kontextusban a számok arra utalnak, hogy a szülőkkel közösen együtt töltött idő kevésbé meghatározó Magyarországon, mint a részt vevő országok többségében, de a társadalmi tőke összefüggését a teljesítménnyel így sem szabad lebecsülni. Azok a tanulók ugyanis, akik gyakran együtt tanulnak, játszanak a szüleikkel mind matematikából (538 pont), mind természettudományból (549 pont) jobb eredményt értek el a mérésben, mint a mérésben részt vevő magyar diákok átlagosan (529 pont, illetve 542 pont).

 

2016 december 01. Lannert Judit

 
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás