Az Országos kompetenciamérés 2011. évi eredményei
A tanévben a május nem csak az érettségi időszaka, lassan 10 éve már ekkor mérik fel a diákok szövegértési képességét és matematikai eszköztudását is, az Országos kompetenciamérés keretében. A hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok a saját iskolájukban töltenek ki feladatlapokat, majd ezeket központilag javítják, így az eredményeket csak hónapok múlva ismerhetjük meg. Így fordulhat az elő, hogy bár az iskolák már a 2012-es mérésen is túl vannak, mi mégis most ismerkedünk alaposabban a tavalyi eredményekkel.
A 2011. évi átlageredmények
A 2011. évi Országos kompetenciamérésben a tanulók matematikai eszköztudás átlageredménye a 6. évfolyamon 1486, a 8. évfolyamon 1600, a 10. évfolyamon 1635, a szövegértés átlageredménye a 6. évfolyamon 1465, a 8. évfolyamon 1577, a 10. évfolyamon 1617 pont volt. Az alkalmazott tesztek elsősorban nem az iskolai tanterv konkrét megvalósulását mérik, hanem a tanulóknak azt a képességét, ahogyan a tanultakat valódi problémák, megoldandó helyzetek kapcsán alkalmazni tudják.
Ha a 2011-es eredményeket a korábbi évek eredményeivel vetjük össze, akkor azt látjuk, hogy vannak enyhe ingadozások, amelyek ráadásul évfolyamonként különböző irányba mutatnak kismértékű eltérést, ám ezek a skála értékeihez képest olyan kicsik, hogy sem fejlődést, sem teljesítményromlást nem jelentenek. Az adatok nem tanúskodnak semmilyen, statisztikailag alátámasztható változásról, az elmúlt években a közoktatás teljesítménye se nem romlott, se nem javult.
A mérés során alkalmazott módszertan lehetőséget ad arra, hogy a különböző évfolyamok teljesítményét egymással összehasonlítsuk. A fenti ábráról leolvasható, hogy a 8. évfolyamos tanulóknak jelentősen jobb a szövegértési képességeés a matematikai eszköztudása, mint a 6. évfolyamosoké, a 8. és a 10. évfolyam között viszont ennél jóval kisebb a teljesítménykülönbség.
Azonban míg 2010-ben a 10. évfolyamos tanulók matematikából, ha kevéssel is (9 ponttal), de gyengébb átlageredményt értek el, mint a 8.-osok, 2011-ben a 10. évfolyamosok teljesítménye meghaladja a 8.-osokét.
A fejlődés mértéke
Fentiekben arról kaphattunk képet, hogy egy adott évben a különböző évfolyamok diákjai hogyan tlejesítettek. Ha azonban azt szeretnénk tudni, hogy ténylegesen mennyit fejlődnek a tanulók két év alatt, akkor egy adott korosztály eredményét a két évvel korábbi eredményeivel kell összevetnünk.
Az alábbi ábrán látható, hogy akik 2009-ben voltak hatodikosok, azok 2011-ben, nyolcadikban matematikából 117, szövegértésből pedig 88 ponttal értek el magasabb eredményt. A 8. és a 10. évfoylam átlageredményei között kisebb különbségeket láthatunk, ráadásul az idősebbeknél a szövegértési képesség javult nagyobb mértékben. A szövegértés és a matematika területén tehát eltérő volt a fejlődés üteme.
Az Országos jelentés a matematikai eszköztudásnak a 8. és a 10. évfolyam közötti stagnálását azzal magyarázza, hogy a középiskolai matematika oktatás a gyakorlati alkalmazási készségek fejlesztésére kevés hangsúlyt helyez. Középfokon a tananyag alapvetően matematikai modellek megismertetését és elsajátíttatását tekinti céljának, szakdidaktikai módszerei is alapvetően ehhez alkalmazkodtak.
Mérési eredméynek hiányában eddig feltételezhető volt, hogy a matematikai modellek tanulása közben a gyakorlati alkalmazási készségek spontán is fejlődnek, ám a mostani eredmények tükrében ez az álláspont ma már aligha tartható.
A megállapítások és az ábrák forrása: OKM 2011 Országos jelentés
az eredmények nyilvánossága
Az iskolák, telephelyek teljesítményéről az iskolák, a telephelyek és az iskolafenntartók egyaránt visszajelzést kapnak, amelyek a www.oh.gov.hu vagy a www.kir.hu/okmfit oldalon mindenki számára hozzáférhetők. A Fenntartói, Iskolai és Telephelyi jelentések segítségével az intézmények összehasonlíthatják teljesítményüket a hasonló jellemzőkkel rendelkező iskolákkal; megállapíthatják, hogy jobb vagy rosszabb eredményt értek el a korábbi évekhez képest, illetve ahhoz viszonyítva, ami az iskola tanulói összetétele alapján várható lenne; megvizsgálhatják tanulóik fejlődését a 2009-es és 2011-es mérések közötti időszakban az országos fejlődési mutatókhoz viszonyítva. A honlapon hozzáférhetők a tanulók eredményei az érintett tanuló és szülei számára, ezeket az egyéni mérési azonosító segítségével lehet megtekinteni.
A következő hetekben egy-egy részterületet alaposabban is áttekintünk majd a jelentés alapján. Keressék az OKM-sorozat írásait!
