IskolaMérés és értékelés

A kisebbek okosabbak?

Pirls&Timss felmérés I. rész

Korunk információs társadalmában a szövegértési képesség létfontosságú a folyamatos intellektuális megújulásban és a társadalmi érvényesülésben. A Pirls & Timms felmérés szerint, mely a negyedik és nyolcadik osztályos tanulók képességeit vizsgálja, a magyar tanulók eleinte kiemelkedő teljesítménye mostanra visszaesett kissé, de összességében jó. A negyedikesek szinte minden területen megelőzik a nyolcadik évfolyamos társaikat.

A Pirls & Timss felmérést az IEA nemzetközi oktatáskutató és fejlesztő szervezet hozta létre 1990-ben, célja, hogy a diákok matematika, olvasás-szövegértési és természettudományos eredményeit és az oktatás egyéb szociális tényezőit nemzetközi szinten tudják mérni és összehasonlítani. A felméréseket évente végzik a csatlakozott országokban. Magyarország az összes eddigi mérésben részt vett.

Egy ország reprezentatív nemzeti mintája nagyjából 150-200 iskola 4000 diákjából állt össze mindkét évfolyamon. Így összességében több mint 300 ezer diák oldotta meg a Timss 4. évfolyamos tesztfüzeteit, és kb. ugyanennyien a 8. évfolyamost is. A felmérést minden országban a tanév vége felé kellett lebonyolítani.

Hogyan mér?

A Pirls & Timss kutatás gyakorlatban két különböző felmérést takar, melyek szorosan összefüggnek. A Pirls a negyedik osztályosokat vizsgálja specifikusan szövegértési szempontból, míg a Timss a negyedikes és nyolcadikos tanulók matematika és természettudományos eredményeit hasonlítja össze.

A Pirls azért a negyedikes diákokat vizsgálja, mivel pszichológiai és oktatási felmérések alapján kiderült, hogy ez egy nagy fordulópont a gyermekek életében. Ekkorra már megtanulnak olvasni és ezt a képességet más, önálló ismeretszerzésre kezdik használni. A negyedik évfolyam után szétválnak a tudományterületek. A nyolcadik évfolyam pedig egy nagy mérföldkő, ekkor lezárul egy tanulási folyamat.

Milyen eredmények születtek 2011-ben?

A legutóbbi, 2011-es felmérés alapján a magyar diákok eredményei a Pirls kutatáson, azaz negyedik évfolyamon összességében jók. Magyarország ebben a kutatásban jóval meghaladja a kutatási átlagot, megelőz 25 országot, többek között Belgiumot, Norvégiát és Ausztriát, annak ellenére, hogy az utóbbi években (2006 óta) romlottak a szövegértési eredményeink.


Nagyobb mérethez kattintson a képre!

A Timss felmérésben a negyedikeseink még jobb eredményeket értek el. Matematikából az országok között a 10. helyen, természettudományokból pedig már 2003 óta a legjobb diákok között vannak. A nyolcadikosok diákok a vizsgálat korábbi periódusaiban kiemelkedő teljesítményt értek el, azonban ez mára sokat gyengült.

A legutóbbi felmérésben a tanulók csak közepes eredményeket tudtak mutatni. A természettudományos tárgyakon belül nincsenek kiemelkedően alacsony eredményűek, az összes képességszinten romlott a magyar tanulók teljesítménye.


Nagyobb mérethez kattintson a képre!

Megállapítható tehát összességében, hogy a negyedikes tanulók jobban teljesítenek a nemzetközi átlagnál, később viszont elkezdenek romlani az eredményeik. Mire elérik a nyolcadik évfolyamot, már nem tapasztalhatóak olyan sikerek, mint alsó tagozatban.

Miért lehet ez? A Pirls & Timss felmérésnek nem csak tesztes, hanem egyéb kutatási területei is vannak; kitér a diákok tanuláshoz kötött attitűdjére, szociális és családi háttérre, valamint az iskolai környezetre is. Továbbá a felmérés a tanárok attitűdjét, felkészültségét és megítélését is vizsgálja. E részletek mind-mind nagyban befolyásolják a diákok tanulmányi eredményeit. 

Ezeket a tényezőket következő cikkünkben fogjuk részletezni, melyben kitérünk arra is, hogy a tanárok milyen attitűddel rendelkeznek a tanítással, valamint az adott munkakörnyezetükkel kapcsolatban.

A 2011. évi kutatás teljes anyagát negyedik és nyolcadik évfolyamra lebontva a linkelt oldalakon megtalálhatják.

2013 január 24. Hepp Ildikó

 
Kölöknet hozzászólások  
(5 hozzászólás) 
2013 február 18.
Hepp Ildikó
Köszönöm szépen! :)
2013 február 18.
Vakmacska
Viszont a cikkért-cikkekért gratula, okos, hiánypótló, pontos.
2013 február 18.
Vakmacska
majd most jól kiderül, hogy nem a sokak által bűnbaknak "liberalizmusnak hitt szabadosság" a valódi ok, abból ugyanis Hoffmann Rózsáék kb. nem hagynának semmit. Én nagyobb összeggel fogadnék arra, hogy a katonás fegyelem, a napi tesi vagy a latin se lesz nagyobb motiváló erő, sőt. Aki eddig belső motiváció miatt tanult meg tanított, most az fog az arcára kapni, persze azok is, akik eddig se tanultak és tanítottak, de velük már sokat nem foglalkoznak majd, csak azzal, hogyan lehet őket a lehető legolcsóbban és leggyorsabban kirugdalni a rendszerből a hídnak meg anyjakínjának nevezett áloktatási álprogramokba vagy azokon is túl a nagy semmibe.
Összes hozzászólás (5) megtekintése »
Kölöknet hozzászólás
aláírás