Meglepő, mennyit ér a halasztott iskolakezdés
Plusz egy óvodában eltöltött év jelentősen javítja az évvesztes diákok iskolai teljesítményét, különösen olyan gyerekeknél, ahol a szülőknek nincs érettségiük. Ennek ellenére az érettségizett szülők gyermekei halasztják nagyobb arányban az iskolakezdést – olvashatjuka Defacto blog elemzésében
Mi a halasztott iskolakezdés hatása az évvesztes nyári gyerekekre, és hogyan függ a válasz a gyerek családi hátterétől? A válaszok fontosak az érintett gyerekek és szüleik számára, és segíthetnek megérteni az iskolarendszer hatását a társadalmi különbségekre.
2013 előtt az évvesztes kor határa június 1. volt, azóta viszont szeptember 1. Mivel az új korhatár hatásáról még nincs elég adat, hasonlítsuk össze a régi rendszerben a nyolcadikos gyermekek közül a májusi és a júniusi születésűek eredményeit. E gyermekek választása nem véletlenszerű: a május 31-én született gyermekek 6 évesen és 3 hónaposan kezdtek iskolába járni, hacsak az óvoda vezetője a szülővel egyetértésben a halasztásról nem döntött. Ezzel szemben a június 1-én született gyermekek jellemzően egy évvel idősebben, 7 évesen es 3 hónaposan léptek iskolába.
Hogy ellenőrizzük a korhatár hatását az iskolakezdésre, az első ábrán születési hónap szerint mutatjuk a 7 évesen iskolát kezdők arányát. Az összehasonlítást aszerint végezzük, hogy a családban legalább egy szülő rendelkezik-e érettségi bizonyítvánnyal.
(A Defacto-ábrák adatai letölthetők itt.)
Látható, hogy a júniusi gyermekek között sokkal magasabb a 7 évesen iskolát kezdők aránya, mint a májusiak között. Ez megerősíti, hogy a szabályban rögzített korhatár jelentősen befolyásolja az iskolakezdés időpontját.
Érdekes, hogy a korhatár hatása az érettségi nélküli szülők gyerekeinél nagyobb. Érettségizett szülők májusi gyermekei 60.9%-os arányban, érettségi nélküli szülők májusi gyermekei viszont csak 56.6%-os arányban halasztják el az iskolakezdést. Pedig utóbbiak körében gyakoribbak a kora gyermekkori negatív események, amik iskolaéretlenséghez vezethetnek (például: alacsony testsúllyal születés).
Mi a halasztott iskolakezdés hatása? Második ábránkon a nyolcadikos kori szövegértés teszteredmény látható, ismét születési hónap es szülői háttér szerint. (A teszteredmény sztenderdizált: azaz nullára átlagolt, és a diákok közötti átlagos különbség mérőszámával, a szórással normalizált.) Emlékeztetőül: a júniusi születésű nyolcadikosak átlagosan idősebbek, és több időt töltöttek óvodában, mint májusi társaik.
A májusi és júniusi gyerekek összehasonlításából látható, hogy az iskolakezdés halasztása javítja a szövegértést, különösen érettségi nélküli szülők gyermekeinél. Náluk a júniusi gyermekek 12 százalékponttal magasabb eredményt érnek el, mint a májusiak (-41% helyett -29%, a szórás arányában). A különbség érettségizett szülők gyermekeinél 7 százalékpont (34% helyett 41%).
Harmadik ábránk a nyolcadik évfolyamig legalább egy osztályt ismételt diákok arányát mutatja.
Itt is hasonló mintázatot látunk. A júniusi, nagyobb valószínűséggel évhalasztó diákok átlagosan jobban teljesítenek; és a halasztás hatása nagyobb érettségi nélküli, mint érettségizett szülők gyermekeinél. Például érettségi nélküli szülők májusi gyermekeinek 8.5%-a, míg júniusi társaiknak csak 6.77%-a bukik.
Az eredmények azt sugallják, hogy az iskolakezdés halasztásának nagy és hosszú távú hatása van, különösen érettségi nélküli szülők gyermekeire. (Hasonló hatásokat találtunk a gimnáziumi továbbtanulás gyakoriságára is.) Ennek ellenére (az első ábra szerint) mégis az érettségizett szülők gyermekei maradnak tovább óvodában. Ez több okból fakadhat: egyebek között lehet, hogy az iskolázottabb szülők tájékozottabbak a halasztás pozitív hatásairól, és az is lehet, hogy nagyobb a meggyőző erejük az óvodapedagógussal való egyeztetésben.
Bármelyik ok dominál, aggasztó, hogy a rosszabb társadalmi hátterű gyermekek már az iskolakezdés előtt háttérbe szorulnak. Ez csökkentheti az oktatási rendszer hatékonyságát, és növelheti a társadalmi egyenlőtlenséget. A Defacto szerint a döntéshozóknak és óvodapedagógusoknak érdemes lenne a hátrányos helyzetű nyári gyermekek iskolaérettségére fokozottan figyelni.
Hogyan mérjünk hatást?
A halasztott iskolakezdés hatását pontosabban mérhetjük, ha a kompetenciában és évismétlésben megfigyelt különbséget igazítjuk a májusi és júniusi évhalasztók arányának különbségével, és kiszűrjük a gyermek családi hátterében és lakóhelyében megfigyelhető további különbségeket, illetve a naptári hónapok hatását. Ezeket elvégezve a halasztott iskolakezdés hatása, érettségizett illetve érettségi nélküli szülők esetén, szövegértésre 19 és 24 százalékpont, míg az évismétlésre -1.3 és -3.7 százalékpont. A halasztott iskolakezdés hatását más módszertannal Hámori Szilvia es Köllő János 2009-es tanulmánya is elemezte, és hasonló eredményekre jutott.
Forrás a képre kattintva!
Köszönjük a Defacto blognak a közlés lehetőségét, ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!
