Iskola

Az új NAT nem mond semmit az emberről

A Magyar Tudományos Akadémia véleménye a Nemzeti Alaptanterv tervezetéről

A Magyar Tudományos Akadémia értékelte a Nemzeti Alaptanterv (NAT) új tervezetét, melyben a mintegy 80 MTA-szakértő véleményét összesítették. A tudósok egyik leglényegesebb gyakorlatias üzenete, hogy fontos lenne a NAT bevezetését egy évvel, azaz 2020-ra elhalasztani.

A szakmai összefoglaló kiemeli, hogy sem a diákok, sem a tanárok nincsenek felkészülve egy ilyen NAT iránymutatására. A tudósok szerint a tervezet „olyan ideális iskolai (személyi, tárgyi, technikai) körülményeket feltételez, és sokszor olyan diákmotivációt és képességeket, amelyek még messze nem biztosítottak a közoktatásban”. A pedagógusokkal kapcsolatban pedig azt kifogásolják, hogy „a jelenlegi tanárképzés sem tartalmában, sem módszertanában nem tükrözi a NAT-tervezetben leírt szellemiséget és módszertani kultúrát”Ennek feloldását egyetemi pedagógus-továbbképző központok létrehozásában, valamint – némileg meglepően – egy Nemzeti tanár- és továbbképzési tanterv megírásában látnák. 

Az MTA élesen bírálja a – minden korábbi tanterv kapcsán felmerült – túl magas óraszámot, pszichológus szakértőik szerint a „34 óra mind a magasra törő, mind a nehézségekkel küzdő diákok számára már életkorlátozó tényező.”

Az összegző dokumentum visszatérő kifogása, hogy a NAT tervezetéből hiányzik egy átfogó emberkép, sőt, a tanulási területek felsorolásából is teljesen kimarad az ember fogalma – az ember mint emberi test és a normatív szabályozás tárgya jelenik meg. Ezzel összefüggésben áll azon neheztelésük is, miszerint „a társadalmi szerepek és normák elfogadtatására, az alkalmazkodásra nagyobb hangsúly esik, mint a társadalomalkotó egyén aktivitásának lehetőségére és szükségességére a társadalmi helyzetek alakításában.”

A főként a kifogásokat felsorakoztató írás azonban számos pozitívumra is felhívja a figyelmet. A sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő (BTM) tanulók segítése, a velük való napi munka rengeteg iskolában sok fejtörést okoz a pedagógusoknak, továbbá a velük való munka nehézségei miatt nem ritkán a szülők is neheztelnek e tanulókra. Éppen ezért örvendetes, hogy az MTA szakértői szerint SNI és BTM tanulókra vonatkozó, valamint az érintett pszichológusok, gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok szerepét erősítő NAT-részek jó minőségűek és előremutatóak. Ez az egyetlen téma, melyhez egyetlen ellenvetést sem fogalmazott meg az MTA!

Az MTA egyes tanulási területeket (matematika, történelem stb.) is tételesen tárgyaló, bővebb cikke itt; az értékelés teljes terjedelmében pedig itt olvasható.

 

 

2018 november 22.

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás