Iskola

SOKAT LÓG A NETEN A GYEREKED? – ÍGY KERÜLHETED EL, HOGY SMS-NYAKA LEGYEN

Egy ausztrál gerincgyógyász, bizonyos dr. James Carter állt elő először a roppant eredeti „text neck”, azaz magyarul „SMS-nyak” kifejezéssel, ami jellemzően a gépező iskolás gyerekeket sújtja, de persze a sokat tabletező, SMS-ező, gép előtt ülő felnőtteket is. A helytelen tartás miatt kialakult jellegzetesen deformált gerinc pedig egy csomó olyan problémát okoz: például gyakori fejfájás, krónikus fájdalom – amit senki nem kíván a gyerekének. Mit tehetsz ellene, és mit tesz érte a gyereked, hogy ez a tipikus mai kórság kialakuljon? Kárpáti Judit írása.

SOKAT LÓG A NETEN A GYEREKED? – ÍGY KERÜLHETED EL, HOGY SMS-NYAKA LEGYEN

Nemcsak a gerinc, de az arányok is deformálódtak

Pár évvel ezelőtt még az általam ismert szülők többsége is kitartott amellett, hogy tízéves kor alatt nem vesz telefont a gyerekének. Most, hogy lassan a mi családunkban is napi kérdés az „én mikor kapok már saját telefont”, figyelem a többi szülőt, és már látom, hogy egyre többen adják fel: a kilencéves fiam osztálytársai sorban kapják a telefonokat a születésnapjukra. Egyelőre még kitartunk, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az én fiam ne görnyedne a telefon felett, az enyémet nyomkodja addig is, míg nem lesz sajátja. Amikor őt nézve felmerül bennem a kérdés, hogy mégis miben különbözik az olvasás és a kütyüzés – mégiscsak ugyanaz a póz – akkor a szakértő, Feövenyessy Krisztina alternatív mozgásterapeuta, funkcionális gerinctréner válasza egyértelmű. A legtöbbet olvasó gyerek sem töltött anno ezzel a tevékenységgel négy órát naponta, ráadásul a fennmaradó időben csupa olyan dolgot csinált, amivel a helytelen tartást bőven ellensúlyozni tudta. Az arányok ma eltolódtak, és a nagyobb gyerekek közül sokan a nap huszonnégy órájából tizenhármat a gép előtt töltenek, ahogy mi, felnőttek is.

Így alakít ki „SMS-nyakat” a gyereked

„A kutatások szerint az okostelefon-használók átlagban napi négy-, éves szinten több mint 1400 órát töltenek a digitális eszközeikkel, így mindent megtesznek azért, hogy az egészséges, a gerinc rugalmasságát biztosító S-alakú kettős ív helyett C-alakú görbületet „gyártsanak” maguknak” – mondja Feövenyessy Krisztina. Majd elég plasztikusan elmagyarázza nekem, mi történik ilyenkor. Egy fej nagyjából négy-hat kiló – hátrányban a nagyfejűek, (ezt persze csak én mondom, nem a szakértő) –, amit kábé 60 fokos szögben dönt előre a gyereked, amikor épp Instagramozik. A helytelen fejtartásnak köszönhetően közel 30 kilónak megfelelő nyomás hárul a gerinc nyaki szakaszára, és minél előrébb dönti a fejét, a túlterhelés annál nagyobb mértékű. A kütyüzős testtartás ráadásul nemcsak a nyakat készíti ki, de a gyermek derekára (azaz a gerinc ágyéki szakaszára) is jelentős többletterhet ró. A kitartó „munkának” köszönhetően néhány hónap alatt a gerinc alkalmazkodik a helytelen testtartáshoz, azaz megbomlik a gyermek izomegyensúlya.

„A nyak elülső és hátulsó részén található izmok egyik legfőbb feladata, hogy a fejet a gerincoszlop tetején rögzítsék. A görnyedés (és a fej előretolása) következtében megbomlik az izomegyensúly, az elülső izmok túlnyúlnak, a hátulsó izmok megrövidülnek, így a fej előre helyeződik.

Az állandósult többletteher jelentős túlterhelést ró a nyaki és ágyéki porckorongokra, így azok pár év alatt ellapulnak, kiboltosulnak, sőt, akár porckorongsérv is kialakulhat. A terhelés következtében a nyak hátsó részének izmai befeszülnek, romlik az anyagcseréjük, salakanyagok halmozódnak fel, és mindez együttesen komoly fájdalmat okozhat. Az egymáson „elcsúszó” nyaki csigolyák akadályozzák a köztük futó, az agyba friss vért szállító artériák útját, így az oxigénhiány miatt gyakran alakul ki szédülés, fülzúgás, krónikus fejfájás” – sorolja kíméletlenül a következményeket a terapeuta.

Nincs új a nap alatt, mozogni kell

Ha már kellően sokkolt ez a sok információ, és gyorsan lekiabáltad a gyerek négy-hat kilónyi fejét, hogy azonnal hagyja abba a kütyüzést, akkor azért olvasd el azt is, mi lehet a hosszú távú megoldás, hogy a gyerek jó eséllyel egészséges felnőtté váljon a digitalizáció ártalmas oldalai ellenére. A szakember szíve szerint azt kérné, hogy vágja mindenki sutba a mobilját, és térjen vissza az ősközösség tevékenységeihez, de azért mindannyian tudjuk, hogy mekkora esélye van annak, hogy a lányod kezéből örökre kicsavard a telóját, míg a musically-csajokat bámulja, és helyette rávedd, hogy szaladjon már ki a patakpartra bogyókat gyűjteni a vacsorához. A magam részéről azzal kezdem majd, hogy elolvasom a fiamnak azt a bekezdést, amiben Krisztina felsorolja, milyen károkat okoz a kütyüzés, mert az én gyerekem eléggé be van tojva a betegségektől. Ha egy gyerek pontosan tudja, mit okoz magának a rossz tartással, talán könnyebben rávehető, hogy időbeli határt szabjon a kütyüzésnek. Amikor pedig mégis nyomkod, akkor lehetőleg ne a fejét hajtsa le, hanem a telefont tartsa a szeme elé. Oké, ez elég fárasztó, de hát nem is az a cél, hogy kényelmes legyen… Az íróasztalnál tanácsos egyenesen ülni, a gyerek pedig ne a fejét tolja a képernyőhöz közel, hanem a székét az asztalhoz! Amit viszont nem spórolhatsz meg – sem magadnak, sem a gyerekednek–, az a mozgás, ráadásul napi szinten legalább harminc perc, hetente egyszer pedig bármi, ami célzott, amilyen a Pilates, a gerinctorna vagy a jóga.

Nem túl eredeti ötlet, de mégis hatásos, fogd a kölyköt, rángasd el a géptől, a telefontól, a tablettől, és vacsora után menjetek el együtt sétálni! Ehhez biztosan nemcsak a gerincterapeuta, de az összes gyerekpszichológus is jó képet vágna!

A cikk forrása: wmn.hu

 

2017 augusztus 15. Kárpáti Judit

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás