Iskola

Recept: nemzeti alaptanterv svájci módra

Nemrégiben készült el a kormány Új Nemzeti Alaptanterv koncepciója Csépe Valéria akadémikus és az általa felkért szakemberek segítségével. A NAT-hoz azért kellett hozzányúlni, mert túlméretezett volt és nem eléggé korszerű. A zsúfolt tananyagból adódóan is a tanulók túlterheltsége és robotszerű magolása nem igazán kedvezett az oktatás minőségének. Az új koncepció a „jelenségalapú” oktatásra és a 21. századi kompetenciákra helyezi a hangsúlyt, de a szakma egy része szerint egy túlközpontosított rendszerben ezek a célok nem tudnak teljesülni. Ráadásul hiányolják azt is, hogy a NAT koncepció kialakításába nem vonták be a szakma szélesebb rétegeit. (Itt jegyezzük meg, hogy nem sikerült megtalálni a kormányzati portálokon a koncepció anyagát, így valóban olyan, mintha titkos anyagról lenne szó.) Szerkesztőségünkhöz viszont eljutott egy olvasói levél, amely a jelenleg zajló svájci tanterv készítésének kulisszatitkaiba avat be minket. Fény derül arra, hogy egy ilyen tartalmi változtatást hogyan készítenek elő egy olyan országban, amelyik államszervezetileg, kulturálisan és nyelvileg nálunk sokkal tagoltabb, tehát a döntések hatékonyságának növelése érdekében akár választhatta volna a hatalom centralizációját – mégis inkább Európa egyik legdemokratikusabb állama szeretne maradni. És mind a teljesítőképességüket, mind az életminőségüket nézve ez akár követendő példa is lehetne…

Innen átadjuk olvasónknak a szót, aki nem szakmabeli, de szívén viseli a gyerekek és az oktatás-nevelés sorsát:

Képzeljük el, hogy megúsztuk Trianont területi elcsatolás nélkül, Nagy-Magyarország államformája tartományokból (megyékből/régiókból) álló szövetségi köztársaság, ahol minden tartomány saját politikai-közigazgatási felépítménnyel rendelkezik. Ugyanakkor soknyelvű alakulat, tehát mondjuk az északi tartományok többségi nyelve a szlovák, a délkeletieké a román, és csak a többséget alkotó középső tartományoké a magyar. És végül képzeljük el, hogy a magyar tartományok vezetői egy szép napon elhatározzák, hogy új nemzeti alaptantervet készítenek az alapfokú iskolai képzéshez.

Valami hasonló történt nemrég Svájcban a német nyelvű tartományokban, nézzük meg, ők hogyan csinálták.

Recept: nemzeti alaptanterv svájci módra

kép forrása: YouTube.

A projekttel kapcsolatos dokumentumok, elemzések és leírások több ezer oldalon találhatók, ezért példámban csak a legjelentősebb momentumokat említem meg, és azokat is vázlatosan, nagyon sűrített formában. Kéretik ezért az apróbb hiányosságokat, vagy fordítási/szóértelmezési vitathatóságokat nem felhánytorgatni, mert a lényeg a lebonyolítás egészének bemutatása. Takarékossági okokból a nemzeti alaptanterv előkészítésének folyamatára a következőkben a „Projekt” rövidítést fogom használni.

2002 nyarán az összes svájci tartomány (önálló!) oktatási vezetője összejött, hogy megállapodjanak abban, a jövőben milyen tudással és kompetenciákkal kelljen rendelkeznie a másodikos, hatodikos és kilencedikes(!) általános iskolásoknak a tartományok saját nyelvéből, idegen nyelvből, matematikából és természettudományokból. Látható volt, hogy a megváltozott követelmények kihatással lesznek a kantonok nagymértékben önálló alaptanterveire is. Azt is felmérték, hogy a változtatások jelentős költségekkel járnak majd, amelyek külön-külön alaposan megterhelnék az egyes kantonok költségvetését. Arra a következtetésre jutottak, hogy nagyon is kifizetődő lenne „interkantonálisan” azaz az összes kanton együttműködésével kialakítani egy új modellt. Ezzel kezdetét vette az a folyamat, ami végül majd 2015-ben(!) egy közös alaptanterv elfogadásával zárult.  

2003-ban három német nyelvű tartomány összehívott egy regionális konferenciát, melyen megvitatták a Projekt megvalósításának lehetőségeit. 2004 márciusában létrehoztak egy (kizárólag szakemberekből álló) munkacsoportot, hogy készítsenek vázlatos javaslatot a Projekt közös megvalósítására. A munkacsoport a javaslatát 2005 májusára készítette el, ezt a javaslatot az összes kanton összes oktatási (tanári) szervezete megkapta megvitatásra. A konzultáció számos eredménye közül a legjelentősebb talán az a megállapodás volt, hogy a Projekt végeredménye egy olyan tanterv legyen, amin az egyes kantonok a továbbiakban már ne „finomíthassanak”, azaz nem egy kerettanterv, hanem végső formájában közvetlenül a végfelhasználókhoz (iskolák, tanárok, szülők, hivatalok) kerülve, közvetlenül felhasználható és iránymutató alaptanterv.

A munkacsoport azt javasolta, hogy a továbbiakban első lépésként határozzák meg az új alaptanterv konkrét formáját, és második lépésben töltsék fel azt tartalommal. Miután azonban a tartományi politikusok szkeptikusok voltak abban, hogy a tartományok azonnal mindkét lépés végeredményében meg tudnak majd állapodni, csak az első lépésre, azaz a konkrét forma kidolgozásra adtak megbízást. Ezt követően minden tartomány eldönthette, hogy részt kíván-e venni a további együttműködésben.

2006 márciusában az összes német nyelvű tartomány regionális konferenciája szabad utat adott a Projektnek, és meghatározta a finanszírozás feltételeit, valamint (fontos) a költségvetését is. A megvalósítás feltételéül szabták, hogy az összes német tartomány legalább 90 százalékának részt kell vennie a finanszírozásban.

2006 júniusában a projekt vezetésével megbízott bizottság megállapította, hogy végül az összes német nyelvű és az összes vegyes nyelvű tartomány (összesen 21) hivatalosan bejelentette részvételi szándékát a projektben. Kezdetét vehette tehát a tényleges munka.

Meghatározták a feladatokat, és ezeket ugyanúgy két részre osztották. Első lépésben ki kellett dolgozni a részletes alapkoncepciót, amit elfogadás után fel lehetett tölteni részletes tartalommal.

Az alapkoncepciónak tartalmaznia kellett:

  • a meglévő oktatási szerkezet felmérését, a folyamatban lévő kutatások és fejlesztések felhasználhatóságának illetve beilleszthetőségének vizsgálatát,
  • az alaptanterv részletes struktúrájának kidolgozását, annak összes elemeivel,
  • az ezt követő részletes tartalommal való feltöltés munkafázisait, szervezetét, munkatervét, az ehhez szükséges esetleges változtatásokat és a lebonyolításhoz szükséges finanszírozás mértékének meghatározását,
  • a minél szélesebb konszenzus kialakításához szükséges nyilvánosság bevonását, a médiák mozgósítását, önálló weboldal létrehozását, konferenciák szervezését,
  • végezetül az így előállított alapkoncepció elfogadásának menetét.

A projekt lebonyolítására a következő szervezetet hozták létre:

  • legfelső döntéshozó és elfogadó testület a kantonok oktatási igazgatóinak közgyűlése lett;
  • a projekt irányítására öt tartományi oktatási igazgatóból és három titkárból álló ún. vezérlőcsoport alakult, melynek tagjait a tartományok oktatási igazgatóinak konferenciáján demokratikusan választották meg;
  • őket segítette egy nagyon széleskörű szakértőkből álló, eseti megbízásokkal is dolgozó ún. támogató csoport;
  • legfelső operatív szerv a projektigazgatóság és a hozzárendelt titkárság lett, melynek tagjait nyilvános pályázaton választották ki.

Az alapkoncepció kidolgozása 2006 decemberében kezdődött. A tényleges munkát végző ún. projektcsoport havonta legalább egy alkalommal tanácskozott, a támogató csoport negyedévente gyűlésezett. 2007 decemberében az elkészült nyers koncepciót bemutatták egy oktatási szakemberekből, egyetemi kutatókból, oktatási hivatalnokokból, iskolai tanárokból és iskolavezetőkből álló nyolcvanfős közönségnek. Ennek igen pozitív visszhangja lett, különösen a tanárok körében.

Megkímélem az olvasót a továbbiak részletezéstől, legyen elég annyi, hogy az alapkoncepció végleges változatát végül négy év múlva, 2010 szeptemberében fogadták el, és addig (összeszámoltam) 12 magas szintű gyűlés, konferencia, kantonok közötti egyeztetés, és számtalan alacsonyabb szintű megbeszélés és egyeztetés zajlott le. Gyakorlatilag a teljes szakmai és politikai nyilvánosságot bevonták, és médián keresztül a teljes lakosságot rendszeresen tájékoztatták.

Az alapkoncepció elfogadása után immár elkezdődhetett az alaptanterv részletes kidolgozása. Az alaptanterv röviden összefoglalható célkitűzése: a diákok sajátítsanak el ellenőrizhetően (számon kérhetően) meghatározott mennyiségű és minőségű ismereteket és képességeket (kompetenciákat), és ezeket az élet különböző területein is tudják jól használni. A tanterv határozza meg az alapvető követelményeket (kanton nyelve, idegen nyelv, matematika és természettudományok), és teszi lehetővé, hogy ezeket a 2., 6. és 9. osztályos diákoknál ellenőrizni lehessen. A feltétel az volt, hogy Projekt részletes kidolgozásának tervét a kantonok kétharmadának el kellett fogadnia. 2010 második felében az összes (21) kanton elfogadta a koncepciót.

Ezt követően alakították ki a szükséges szervezetet, hasonló módon, mint az alapkoncepció kidolgozásánál, azonban sokkal nagyobb méretben és több munkacsoporttal. A megbízás kiemelt fontossággal tartalmazta a tanárok és szervezeteik bevonását, és a konszenzusra való feltétlen törekvést. A kantonok népességüktől és gazdasági erejüktől függetlenül 1-1 szavazati jogot kaptak.

A projektnek önálló weboldala volt, melyen a teljes nyilvánosság naprakészen tájékozódhatott a folyamatokról. A munkacsoportok között pedig egy védett online hálózatot hoztak létre, melyen keresztül a tagok folyamatosan informálódhattak az aktuális helyzetekről.

A teljes folyamat részletes ismertetésétől szintén megkímélem az olvasót, szorozzák meg az alapkoncepció kidolgozásában leírtakat tízzel.

Az újabb négy éves munkával elkészült anyagot a közgyűlés 2014 októberében alkalmasnak találta a kantonok felé való továbbításra. Ezt követően elvégezték az utolsó szerkesztési, stilisztikai és formai finomításokat, majd 2015 márciusában a teljes anyagot nyilvánosságra hozták.

A labda ezek után a kantonoknál volt. El kellett fogadtatniuk az alaptantervet, és fel kellett készülniük annak bevezetésére. Utóbbinak jelentős szervezeti, eszközbeszerzési, tanárképzési és egyúttal anyagi vonzata van. A pillanatnyi állás a következő: a 21 német nyelvű, ill. többnyelvű kanton közül 17-ben azóta a „Lehrplan 21” ajánlásnak megfelelő tantervet fogadtak el, és hoztak nyilvánosságra.  

A teljes projektről részletes összefoglaló jelentés készült. Legyen szabad ebből kiragadnom két részletet.

A költségeket az utolsó fillérig (frankig) pontosan könyvelték, és a jelentésben részletesen kimutatták (bérek, juttatások, anyagi kiadások, stb., valamint hogy ezek kantononként hogyan oszlanak el). A projekt teljes költsége 8.965.757 svájci frank és 61 rappen, ez mai árfolyamon körülbelül két és fél milliárd magyar forint.

(Megjegyzés: a munkák egy részét valószínűleg a napi munkájukba „beágyazva” is végezhették a résztvevők, és elképzelhető, hogy nem mindenki kért költségtérítést, amikor például részt vett egy konferencián. Ha tehát feltételezzük, hogy minden ilyesmit is „elköltségeltek” volna, és a végén az összeg kétszeresét költik, akkor legyen, mondjuk ötmilliárd forint)!

A projektben részt vevők listájában névvel és funkcióval megtalálható mindenki, aki valamilyen formában közreműködött az alapkoncepció, vagy a részletes alaptanterv kidolgozásában. Csoport szerinti felosztásban, a funkció megjelölésével. És még azt is látni lehet, hogy ki mikortól meddig dolgozott. A munkában részt vevők összlétszáma 370 fő volt!

Rezümé: természetesen tisztában vagyok azzal, hogy bizonyos helyi sajátosságok, gazdasági, politikai, társadalmi kényszerek országonként más és más megoldások irányába tolják a döntéshozókat. Mint ahogy azzal is tisztában vagyok, hogy amennyiben létezne olyan, hogy svájci embertípus és magyar embertípus, nos, akkor a két típusnak a közös metszete kizárólag a szigorúan vett külső biológiai jegyekre (fej, két kar, két láb stb.) korlátozódhatna. (Ez utóbbi például abban is tetten érhető, hogy amikor ezeket a sorokat írom, elegáns budai környezetben két, amúgy őshonos, templomba járó szomszédom békés vasárnap reggelén ebben a pillanatban kezd két irányból kiadós fűnyírásba). Úgyhogy egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy a svájci eljárás itthoni környezetben is eredményesen lefolytatható lenne.

 

Következésképpen fenti írásom kizárólag annak bemutatására szolgál, hogy van Európa közepén egy olyan (EU) független demokrácia, ahol évszázadok óta igen körülményesen születnek fontos döntések, és ez láthatólag (eddig legalább) nem vezetett nemzethalálukhoz…     

2017 október 03. „laikus”

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás