Iskola

Maruzsa Zoltán: Van fedezet a tanárok 10 százalékosnál nagyobb béremelésére

A jövőben előfordulhat, hogy egy ugyanolyan végzettséggel rendelkező tanár az egyik iskolában többet, a másikban kevesebbet kereshet. Ha nehezen kapunk informatikatanárt, akkor neki többet kell fizetni – nyilatkozta a Népszavának Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár.

Meghosszabbított tanév

Az államtitkár a lap interjújában a meghosszabított tanévről elmondta, hogy a törvény korábban a szeptember 1-i kezdő tanítási napot és a június 15-i zárást  rögzítette, illetve előírta a 180 tanítási napot, ami többször fura megoldásokat eredményezett. Előfordult, hogy a téli szünet kezdete szinte már ráfutott a karácsonyra, januárban két-három napos héttel kezdtünk, a tavaszi szünet pedig csak egy pár napos, csütörtöktől keddig tartó időszak volt. Számos iskola a szünetek előtt vagy után három napra tanítás nélküli munkanapokat adott ki. A téli szünet tavaly január 8-áig tartott, elsősorban energetikai okokból, ennek a visszajelzések szerint nagyon jó volt a fogadtatása, nem kellett szinte rögtön szilveszter után visszamenni az iskolába. Jövőre a tavaszi szünet is egy teljes hétig tartana. A tanév egy héttel tovább, június 21-éig tart, azonban marad a 180 tanítási nap.

Tanárhiány

Maruzsa Zoltán a tanárhiányról többek között elmondta: "Az, hogy mennyi kollégával látjuk el a feladatokat, és ez hogyan változott az elmúlt években, publikus adat. Látszik, hogy 2010 óta a pedagóguslétszám a szakképzésben és a köznevelésben együttesen 165 ezer és 170 ezer között mozog, azt mondani, hogy 16 ezer pedagógus hiányozna, megalapozatlan állítás. Ugyanakkor az is látszik, hogy 2010-hez képest 200 ezer tanulóval van most kevesebb a köznevelésben és a szakképzésben összesen, vagyis a tanulólétszám csökkenése sokkal jelentősebb volt, az egy tanárra jutó diákok száma pedig az uniós átlagnál is kedvezőbb nálunk".

Arra a kérdésre, hogy a 2022/2023-as tanévben több mint 4800 pedagógus jogviszonya szűnt meg, vajon ők fognak-e hiányozni, Maruzsa így reagált: "Évente 8-9 ezerre tehető az állásváltások száma, ebben azok is benne vannak, akik megszüntetik a jogviszonyukat, majd egy másik iskolában kezdenek tanítani. A lemondások, a nyugdíjba vonulások száma minden nyáron 4500 körülire tehető, de aztán ez visszarendeződik, augusztus 31-éig sokan be is lépnek. A pedagógusképzésben június végén közel 6 ezren végeznek, közülük is sokan jönnek ebben az időszakban. Emellett a nyugdíjasok tovább foglalkoztatása is egyszerűsödött, a bérüket és a nyugdíjukat is megkapják, ezért a nyugdíjba vonulók legalább fele a pályán marad".

Sávos bérrendszer

Az új életpályatörvény sávos bérrendszert vezet be, egy pedagógus bére bruttó 430 ezer forinttól 1 millió 65 ezer forintig terjedhet. Hogy ki mennyit kap, a munkáltató döntheti el. A pedagógus munkakör „munkaerőpiaci szempontból történő betölthetőségének lehetőségéről” az államtitkár kifejtette, hogy ez annyit jelent: a munkáltató mérlegelhet, amennyiben az adott iskolában nagy szükség van például egy matematika-informatika szakos tanárra, akkor magasabb bért ajánlhat számára. 
A korábbi bértábla, amelyben részletesen meg volt határozva, hogy kinek milyen fokozattal, hány évente, mennyi bér jár – ezen változtatott a törvény, rugalmasabbá tették a rendszert.

Maruzsa Zoltán hangsúlyozta: van a költségvetésben fedezet nagyobb, 10 százaléknál magasabb pedagógus-béremelésre. "A kormányzat évek óta egy kalapba teszi a béremelések fedezetét, a 2024-es költségvetés most is tartalmaz egy a kormányzati bérintézkedéseket fedező alapot. A Belügyminisztérium felé jelenleg az az ígéret, hogy a jövő évben a legalább 10 százalék biztosítva lesz. Az idei évre is ennyi volt az ígéret, azt az őszi bérintézkedésekkel egyébként meg is haladjuk. A legjobb az lenne, ha 2024 januárjára megindulna az uniós pénzek beáramlása, abból ez az alap tovább tölthető".

A teljes interjú a nepszava.hu oldalon olvasható.

Fotó: Getty Images

Hasonló tartalmakért iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre!
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás