Iskola

Hát ezt nem tesszük ki az ablakba, az biztos

Az Európai Bizottság a napokban tette közzé a tagállamok gazdasági és szociális helyzetéről készített éves elemzését, benne az országspecifikus ajánlások végrehajtásában elért eredményekkel és a lehetséges kockázatok értékelésével. A Magyarországról szóló jelentés meglehetősen kritikus.

A jelentés készítői az összefoglalóban kiemelik, hogy „az oktatás és az egészségügy rendszere hiányosságokat mutat fel a humán tőke fejlesztése kapcsán. Az oktatással szerzett alapvető készségek szintje jelentősen elmarad az uniós átlagtól. A társadalmi-gazdasági háttér oktatási eredményekre kifejtett hatása a legnagyobbak között van az EU-ban. A hátrányos helyzetű tanulók – főként a romák – oktatása továbbra is bizonyos iskolákban koncentrálódik.” A szociális területen pedig többek közt kiemelik, hogy „Magyarországon a gyerekek általánosságban jobban ki vannak téve a szegénység kockázatának a többi korcsoporthoz képest”.

Az oktatás terén a következő fő megállapításokat tartalmazza a jelentés:

  • A magyar 15 évesek eredményei az alapkészségek terén jelentősen elmaradnak az uniós átlagtól.

  • A tanulók társadalmi-gazdasági hátterének az oktatási eredményekre kifejtett hatása Magyarországon a legnagyobb az EU-ban. (Arról, hogy ennek mi lehet az oka, itt olvashat egy tanulmányban.)

  • 2016-ban a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon a 10,7%-os uniós átlag fölé, 12,4%-ra emelkedett.

  • A hátrányos helyzetű tanulók, köztük a romák, egyre inkább olyan iskolákba járnak, ahol meghatározó többségben vannak. (És válnak ezáltal is egyre láthatatlanabbá a középosztály számára, erről szól Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország című könyve.)

  • Jóllehet kidolgozásra kerültek az inkluzív oktatás sikeres pedagógiai modelljei, csak kevés többségi iskola használja azokat ténylegesen.

  • A koragyermekkori nevelés kiterjesztése kedvezően hathat a hátrányos helyzetű tanulók későbbi iskolai teljesítményére.

  • A tanárok fizetése 2013 óta a közszférabeli átlagnál gyorsabban emelkedett, de 2015-ben még mindig 31%-kal alacsonyabb volt az egyéb felsőfokú végzettségűek fizetésénél.

  • A magasan képzett munkaerő iránti növekvő kereslethez nem illeszkedik a felsőoktatás teljesítménye.

  • A szakképzésben nemrég végzettek foglalkoztatási rátája – 84,4% – jóval meghaladja az uniós 75%-os átlagot, de nagy eltérés mutatkozik a szakképzés két típusa között.

  • A tanulásban való felnőtt részvétel előmozdítása továbbra is kihívás, főleg a munkanélküliek körében.

A jelentésről

A közzétett bizottsági országjelentések az európai szemeszter téli csomagjának részét képezik. Az európai szemesztert 2010-ben a tagállamok hagyták jóvá, és 2011-ben indult útjára Magyarország EU-elnökségének vezető közreműködésével. Az európai szemeszter célja, hogy az EU tagállamai össze tudják hangolni gazdaságpolitikájukat, és kezelni tudják az előttük álló gazdasági kihívásokat. Az országjelentések minden évben a tél végén jelennek meg (tavaly február 22-én), és kiindulópontként szolgálnak a tagállamok nemzeti programjának április közepéig történő kidolgozásához, valamint a tavasz későbbi részében a Bizottság soron következő országspecifikus ajánlásaihoz. Az országjelentés magyar nyelvű változatát itt találja.

2018 március 21.

 
Címkék: iskola hírek

Kölöknet hozzászólás

aláírás