Iskola

A finn tantervi reform

Finnországban 2014-ben indult el a legújabb tantervi reform. Ennek keretében először a nemzeti alaptantervet gondolták újra.

Majd ennek megvitatása után alakították ki az önkormányzati szintű tanterveket és ezek alapján alakították ki az iskolák saját helyi tantervüket. Az alaptanterv létrehozása sok szakértő munkájával egy igencsak transzparens folyamatban zajlott. Az egész folyamat középpontjába a tanulót, sőt ami lényegesebb, a tanuló boldogságát állították. A közös –  értékeken és tudományos tényeken alapuló – vízió lefektetése után a tantervet úgy állították össze, hogy a megfelelő alapértékek, az iskolai klíma, a tanulás támogatása, értékelés, tanulási módszerek, tantárgyakon átívelő kompetenciák harmonikus egymásra épülésével jussanak el a konkrét tantárgyakig, amelyek aztán szintén tartalmazzák a megfelelő értékeket, tartalmakat, értékelési kritériumokat és kompetenciákat. Az, hogy ez mennyire átgondolt és szakmailag megalapozott tevékenység volt, jól szemléltetik az alábbi ábrák:

Miután a tantervi reform a készségekre, képességekre fókuszált, jóval nagyobb hangsúlyt kapott az, hogy valaki megtanuljon tanulni, mint az, hogy konkrétan mit is tanuljon. Olyan kompetenciák fejlesztésére helyezték a hangsúlyt, amelyek tantárgyakon átívelnek (vagyis másképpen fogalmazva, a tantárgyi tartalmaktól független, de minden tantárgyban megjelenő kompetenciákra), mint az infokommunikációs technikák, kultúraközi kommunikáció, aktív társadalmi részvétel, vállalkozói készségek. Megjelennek legalább évente egyszer az ún. jelenség alapú interciszciplináris modulok, ahol a tanulók projektszerűen sajátítanak el többféle készséget, ismeretet. Például ilyen modul lehet, ahol a globális klímaváltozás hatásait kutatják a tanulók, és ennek keretében tudatosító kampányanyagokat készítenek.

A jelenség alapú tanulás célja, hogy a tanuló saját maga tanulásának legyen a kovácsa, intellektuálisan érdeklődő legyen és a különböző témák kapcsán saját átélt megértése legyen. Ahelyett, hogy mechanikusan átadja az ismereteket, inkább olyan kérdésekre provokálja a tanár a tanulókat, mint pl. „Miért vannak számok a világon?”.

Az értékelésnél fontos, hogy az ne a megítélés, hanem a tanulás forrása legyen. A tanulók így a haladásukról egyéni visszajelzéseket kapnak, ami arra ösztönzi őket, hogy a hibáikból és sikereikből tanulva még több és célzott erőfeszítést tegyenek. Az értékelés folyamatos és elsősorban bátorítás és irányítás a célja.

Az iskolákban kooperatív tanulási környezetet kell kialakítani, ahol nagyon fontos a tér egyénre és közösségekre szabása a hatékony tanulás érdekében. Íme, szemléltetésül néhány finn iskolabelső.

Aki olvasta a magyar új NAT tervezetet, annak sokminden ismerős lehet a fent leírtakból. De a finnek útja is hosszú volt, míg idáig eljutottak. A hetvenes években indult a komprehenzív iskola reform, amikor az egységes kilenc évfolyamos alapoktatást mindenki számára elérhetővé tették. Korábban különböző típusú és színvonalú iskolák léteztek náluk is. Ma már nincs 100 százalékosan magániskola Finnországban és nem igen ismerik az ún. „elitiskola” fogalmát. A finn nemzeti alaptantervet 1985 óta négyszer is megújították és minden alkalommal egy kicsit több autonómiát adtak az iskolakörzeteknek és iskoláknak. A finnek is kontrollálták kezdetben az iskoláikat és pedagógusaikat, de mintegy 30 év alatt jutottak el oda, hogy a pedagógusok annyira jók és szakmailag megbízhatóak, hogy nincs szükség egy országos tanfelügyelet működtetésére. A visszacsatolás önkormányzati vagy iskolai szinteken folyik. Mára a pedagógus szakma a legkeresettebb szakma Finnországban, éppen ezért a tanárok egy igen válogatott és jól képzett foglalkozási csoportot alkotnak. Ezt a paradicsomi állapotot nem annyira a bérezéssel, mint inkább a pedagógusfoglalkoztatás kedvező körülményeivel érték el. A finn pedagógusképzés magas színvonalú, a tanárképzés része a kutatásmódszertan is, ami lehetővé teszi, hogy magas szinten reflektáljanak a saját munkájukra. A munkakörülmények pedig vonzóak, egyre több autonómiát kaptak és a munkájukat nagyon sok segítő szakértő támogatja, miközben a konkrét tanítási órák száma alacsony. Van idő az órákra való elmélyült felkészülésre, a kollegákkal való horizontális együttműködésre, tanulásra, kutatásra. Ennek következtében a szülőkben nagyon erős bizalom alakult ki a pedagógusok iránt. A pedagógusok pedig átélhetik a flow-t szakmájuk gyakorlása közben.

Magyarországon a most elkészült NAT tervezet jó belépő, de hogy oda, vagy valami hasonlóhoz eljussunk, ahova a finnek jutottak, idő és önbizalom szükséges. A finneknél is professzorokra bízták a koncepciók kidolgozását és adtak időt is hozzá. Ezen felül volt és van egy viszonylag homogén társadalmuk, ami megkönnyítette a dolgukat. Nálunk ez nem adatott meg, de ez nem jelenti azt, hogy reménytelen lenne a heterogén társadalmi szerkezethez való hatékony adaptálás. Csakhogy ehhez nem kurucos nekihevülések kellenek, hanem következetesen, egy közösen kialakított és vallott vízió mentén – a megfelelő politikai és társadalmi támogatással – szívósan haladni előre.

Lannert Judit

A cikk forrásai: https://www.straitstimes.com/singapore/education/finn-fun

https://www.oph.fi/english/education_development/current_reforms/curriculum_reform_2016

2018 szeptember 20.

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás