Hírek

Hogyan hat a zene a matematikai készségekre?

Hogyan hat a zene az agy fejlődésére és a beszédre vagy például a matematikai készségekre? Hol tart a tudomány az agy, a tudás, a képességek és a készségek fejlődésének és kölcsönhatásainak feltárásában? – egyebek mellett ezekre a kérdésekre adott választ a Magyar Tudomány Ünnepe nagy érdeklődéssel kísért nyitóelőadásában Csépe Valéria pszichológus, akadémikus. Az eseményfolyam idén a "messze látó tudomány" felelősségére hívja fel a figyelmet, és ízelítőt ad a tudomány jövőt meghatározó válaszaiból.

Az embert hangok sokasága veszi körül, s a gyermeki agy ebből vonja ki a neki szóló közlést. A csecsemőknek szóló, eltúlzott akusztikus tulajdonságokkal bíró "dajkanyelv" követése, bármily egyszerűnek tűnjék is, összetett hallási feldolgozó folyamat eredménye.

"Az egyszerre hallott közlések közül kiválasztani a nekünk szólót, másokat érteni és magunkat másokkal megértetni nagyon más, mint a zenét elemeiből és szabályaiból felépíteni, ám a feldolgozási folyamatok igen hasonlóak. Agyunk a beszéd és a zene esetében is egyszerre dolgozza fel a lokális azonosságokat és eltéréseket, valamint vonja ki azokat a globális szabályokat, amelyeknek mentális és agykérgi képviselete több más funkcióval együtt lehetővé teszi a beszédértést és a zene élvezetét" – hangsúlyozta Csépe Valéria. Mint elmondta, a kutatási adatok azt mutatják, hogy a beszéd és a zene feldolgozása egymást jelentősen átfedő agyi területek működéséhez kötött. Sőt, arra is egyre több a bizonyíték, hogy a zene az agynak jóval kiterjedtebb hálózatán működik, mint a beszéd.

Az elmúlt évtized kutatásai azt igazolták, hogy a zenei tréning jelentősen átalakítja az agy számos területének működését és kapcsolatát. Bár egyre több kutatási eredmény utal rá, hogy a zene hat a beszédhangok feldolgozásának fejlődésére s ily módon az olvasástanulásra is, az még a megválaszolandó kérdések közé tartozik, hogy mi ennek a kölcsönhatásnak a pontos biológiai háttere, és milyen korban hat legjobban az ének és a zene a beszéd agyi hálózatainak fejlődésére, a kívánatos "áthangolásra".

Annak feltérképezése, hogy a zenehallgatás, a zenére és zenével nevelés, valamint a hangszeres játék hat-e a beszédre és más magasabb megismerő funkcióra, már megkezdődött. A kutatók ma leginkább arra keresik a választ, hogy a fejlődő agynak melyek azok a működési tulajdonságai, amelyek a még differenciálódó agykérgi hálózatokban utat biztosítanak, így hatva a beszédre és az olvasásra. Ma még kevéssé ismert ugyanakkor, hogy a számokkal végzett műveletekért felelős agykérgi hálózatra miként hat a zene. 

"Azt semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a zene rendkívüli hatással lehet az érzelmekre s az agynak azokra a kérgi és kéreg alatti struktúráira, amelyek az emlékezésben is jelentős szerepet töltenek be – emlékeztetett rá Csépe Valéria. – A zene gyermekkorban olyan »agyfényesítő« eszköz, amely mai tudásunk szerint a megismerő funkcióknak olyan magasabb szintjeire is hat, amelyekről eddig csak sejtésünk volt. Ma az idegtudomány modern eszközeivel mind többet és többet tudhatunk meg ezekről az összefüggésekről."

A jövőnek szóló kérdések

Az elmúlt évtized kognitív idegtudományi kutatásai elsősorban azt vizsgálták, miként hat a zenei tréning az agyi funkció és szerkezet átalakulására.
"Ma a zenének nem csupán ez a hatása érdekel bennünket, hanem az is, hogy milyen mechanizmusokra épül az agy fejlődésének és a kultúraközvetítő emberi környezetnek a kölcsönhatása. Keressük azokat a bizonyítékokat is, amelyekre a gyakorló pedagógusok támaszkodhatnak a jövő rendszerszemléletű tanítási és nevelési módszereinek kialakításakor. Előbb-utóbb az ének és a zenei tréning, a hangszeres zene szerepét annak ismeretében is újra kell értékelnünk, hogy ezek miként hatnak a gyermeki agy fejlődésére" – mondta Csépe Valéria. Véleménye szerint ezen a területen most érkezett el a tudomány arra a pontra, hogy bár sok válasza van már, a kutatási kérdések száma lényegesen több. A továbblépést a kognitív fejlődéssel foglalkozó kutatók számára azok a korszerű idegtudományi mérésekhez szükséges műszerek jelentik, amelyek segítségével választ tudnak majd adni a releváns, jövőnek szóló kérdésekre.

Az akadémiai kutatók immár az eszközök terén is versenyképesek a nemzetközi tudományos térben. Az MTA Természettudományi Kutatóközpontban az eddig rendelkezésre álló korszerű műszerek köre a közeljövőben egy új funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó berendezéssel (fMRI) bővül. A 2014 tavaszán megalakult Agyi Képalkotó Központban használatba kerülő berendezés további lehetőséget teremt arra, hogy a hazai kognitív idegtudományi felfedező kutatások módszerükben is felzárkózzanak a nemzetközi élvonalhoz, s a magyar kutatók munkája új eredményeket hozzon az idegrendszeri (neurokognitív) fejlődési zavarok kutatásában, a transzlációs kutatásokban, valamint a képalkotó és jelfeldolgozó módszerek fejlesztésében.

Csépe Valéria előadása itt látható.

2014 november 11. MTA,Kölöknet

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás