Élvezd a tanulást

Cselszövés, ármány, gyilkosság – a történelem nagy női alakjai életének titkai

Történelemtanári tapasztalatom az, hogy bármilyen király, hadvezér, történelmi személyiség kerül szóba, a gyerekek számára kevésbé érdekes az, hogy mit tettek. Inkább az kelti fel az érdeklődésüket, hogyan haltak meg: valamiért ez az igazán izgalmas számukra, hisz számtalan rejtélyes, fura haláleset van a történelemben. Sokszor elkedvetlenednek, ha egy-egy történelmi személy egyszerű dolgok miatt (szívroham, végelgyengülés) hal meg, amiben semmi érdekfeszítő nincs. Most összegyűjtöttem néhány olyan merényletet, amit jelentős történelmi szereppel rendelkező nők ellen követtek el. Viszont ígérje meg mindenki, hogy egy kicsit annak is utána néz, hogyan éltek és miket tettek életükben.

1. Meráni Gertrudis királyné

Meráni Gertrudis királyné

II. András magyar király (1205-1235) első felesége, Magyarország történetének egyik legnépszerűtlenebb királynéja. Halála a magyar történelem első, jól dokumentált merénylete. II. András már jegyben járt a későbbi királynéval, amikor hadjáratot indított bátyja ellen, amiért a közvélemény Gertrudist tette felelőssé. A trónviszály következtében András börtönbe került, jegyesét pedig hazaküldték és csak akkor térhetett vissza, amikor mindkét trónörökös (Imre és a fia László) mindketten elhunytak. Ekkor már semmi sem akadályozta meg őket abban, hogy királyi párként vezessék az országot. A király a felesége hatására hatalmas pénzszórásba, felesleges költekezésbe kezdett, ami nem növelte Gertrudis népszerűségét. 1213-ban összeesküvést szerveztek a királyné ellen, azonban ennek méretéről, résztvevőiről nincsenek pontos információk. Egy azonban biztos: 1213. szeptember 28-án Gertrudis fogatát tőrbe csalták a pilis erdőben és végeztek a királynéval, valamint a kíséretének többségével. A későbbi Katona József mű és az ez alapján íródott Erkel Ferenc opera egyértelműen Bánk bánt teszi felelőssé a merénylet miatt, azonban erre nincs minden kétséget kizáró bizonyíték. A halicsi hadjáratból hazatérő király büntetés nélkül hagyta felesége meggyilkolását.

2. Wittelsbach Erzsébet királyné („Sisi”)

Wittelsbach Erzsébet királyné („Sisi”)

Ferenc József felesége, Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja. Mindössze 16 éves volt, amikor feleségül ment a férjéhez. Anyósa, Zsófia főhercegné volt a legnagyobb ellenlábasa, ki nem állhatta a menyét: folyamatosan éreztette vele azt, hogy alsóbbrendű nála. Még a gyerekeinek a nevelését is kisajátította és nem hagyta meg ezt Erzsébetnek. A királyné kiharcolta, hogy magával vihesse a gyerekeit magyarországi körútjára 1857-ben, azonban útközben idősebbik lánya, Zsófia az út során tífuszban elhunyt. A halálesetet Sisi gondatlanságának tulajdonította a főhercegné, ami még jobban elmérgesítette az addig sem felhőtlen viszonyukat. Erzsébet betegségből betegsége esett és mély depresszióban szenvedett: orvosai tanácsára két évre tengeri körútra ment és visszatérése után kiharcolta, hogy nagyobb önállóságot kapjon a gyermekei nevelésében és az ország ügyeiben is. Egyes vélemények szerint a kiegyezés létrejöttében is nagy szerepet játszott. 1867-ben Budán királynővé koronázták: ezután egyre több időt töltött a gödöllői Grassalkovich-kastélyban, amit még nászajándékba kaptak. Egyes vélekedés szerint azért is szerette ezt a kastélyt, mert itt nem volt itt az anyósa, Zsófia. 1889-ben fia, Rudolf öngyilkosságot követett el, ami miatt a királyi pár végleg elhidegült egymástól, Sisi pedig teljesen magába fordult, élete végéig gyászolt. 1898-ban egy svájci útra készülve hajóra szállt, azonban egy olasz anarchista, Luigi Lecheni egy reszelővel a királynéra támadt és leszúrta. A sérülés nem tűnt súlyosnak, hisz Sisi azonnal felállt, a hajó pedig elindult. Azonban hamar kiderült, hogy a sérülés sokkal súlyosabb: Erzsébet királynét a szívénél érte a szúrás, ami következtében elhunyt, kísérői már nem tudták megmenteni az életét. Magyarországot megrendítette a hír, tereket, utakat és településeket (pl. Pesterzsébet) neveztek el róla és egy mind a mai napig tartó személyi kultusz alakult ki Sisi körül. Jól mutatja ezt Erzsébet életét bemutató „Sissi, a magyarok királynéja” című, 1955-ben forgatott kosztümös film Romy Schneider főszereplésével.

3. Indira Ghandi

 Indira Ghandi

Dzsavárhalál Nehru, India függetlenedésének vezetője az édesapja. Indira jelentős állami tisztségeket töltött be, majd 1966-77 között illetve 1980-tól haláláig volt India első női miniszterelnöke. A közhiedelemmel ellentétben nem áll rokonságban Mahatma Ghandival. Sokan nem bíztak abban, hogy egy nő lehet jó vezetője Indiának, de a vélekedéssel ellentétben kiváló politikusnak bizonyult. Rengeteg problémával kellett megküzdenie regnálása alatt: beavatkozott a pakisztáni függetlenségi háborúba, hozzásegítette Banglades függetlenségének kivívását, de felvette a harcot az időjárási körülmények okozta éhezéssel és a túlnépesedéssel is. Utóbbi miatt hozott intézkedései vezettek ahhoz, hogy 1977-ben elvesztette a választásokat. A sikeres kampányának és remek szónoklatainak köszönhetően 1980-ban ismét miniszterelnökké választották. 1984-ban felerősödött a szikhek (indiai vallás) függetlenségi törekvései Pandzsábban. Indira próbálta megoldani a helyzetet és utasítást adott a szikhek szent templomának, az Arany templomnak az ostromára, mely közben meghalt a szikhek vallási vezetője. 1984. október 31-én reggel Indira Ghandi a kertjén sétált keresztül, amikor két szikh testőre összesen 16 lövéssel meggyilkolta. Azonnal kórházba szállították, megkezdték a golyók kioperálását, azonban a sérülések súlyossága miatt Indira Ghandi a támadás után másfél órával elhunyt. Halála után súlyos vallási összecsapások törtek ki Indiában, melyben közel 1000 ember áldozatul esett.

 

2017 április 25. Jocó bácsi

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás