ÉletmódSzabadidőünnep

Mi is az a pünkösd?

Mit ünneplünk pünkösdkor? Mi történt a Biblia szerint ekkor? Milyen népszokásaink vannak? Mi az ünnep eredete és mit jelent ma?

Pünkösd a Húsvét utáni 50. napon kezdődik és két napig tart. Mivel a Húsvét sem egy pontos dátum – vándorló ünnepnek nevezzük -, mindig máskor van az évben, ezért a Pünkösd is egy mobil ünnep, bár mindig vasárnapra és hétfőre esik – a Húsvét utáni 7. vasárnapra.

A pünkösd eredetileg zsidó ünnep: előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi mózesi törvényhozást ünnepelték a Pészah szombatját követő ötvenedik napon.

Nem csak a naptárban elfoglalt helyük kiszámolásában, de az ünnep lényegében is kapcsolódik a két ünnep egymáshoz. Ekkor történt, hogy „a Szentlélek tüzes nyelvei leszálltak az apostolokra”. De mit is jelent ez?

A Biblia azt írja, hogy ezen a napon Jézus lelke leszállt az égből Szentlélek formájában, és óriási szélvihar kíséretében kiáradt az apostolokra és megszentelte őket. A próféták ekkor kapták meg az isteni igazságot, amivel ezután képesek voltak minden embernek elmondani-prófétálni, mi is történt valójában Krisztussal.

A pünkösd ünnepének dátuma Európában legkorábban május 10-én, legkésőbb pedig június 16-án lehet. Május hónapot ezért a népnyelvben pünkösd havának is szokás nevezni.

Pünkösdi király

A magyar népszokások közül több is van, amely a pünkösdhöz köthető. Ezek közül talán a legismertebb a pünkösdi királyválasztás, amely a nyelvben is megragadt a „pünkösdi királyság” kifejezéssel. A szokás keretében a királyt a közösség tagjai a fiatal legények közül választják ki különböző versenyeken. Ez Európa nagy részén a középkor óta élő szokás, amikor gyakoriak voltak az ügyességi próbák - karikába dobás, tuskócipelés -, lovas versenyek, küzdelmek.

Májusfa-állítás

A májusfát napjainkban már általában csak május 1-én állítják, de ez régebben akár egész hónapban megtörténhetett. A szokás lényege, hogy a legény összegyűjti a család férfitagjait vagy a barátait, és a szeretett lány kapuja elé egy feldíszített fát helyeznek. Szalagokkal, édességgel díszítik a magas, sudár fát, mely általában fiatal nyárfa, de lehet akár fenyő is. Napjainkban a fára már egészen extrém tárgyak is felkerülnek, melyet a család együtt bont le pünkösd alkalmával.

Ezenkívül az évnek ebben a szakában mással is díszítették a falubeliek egymás udvarát, házát, kapuját: leggyakrabban zöld ágakat vagy virágokat – pünkösdi rózsát, bodzát - tűztek a kerítés lécei közé.


Pünkösdi királynéválasztás
Forrás: Magyar Neprajzi Lexikon

Pünkösdi királyné

Nem csak a fiúknak jut az ünnepi szokásokból, a lányok is kiveszik részüket a szórakozásból. A királynéjáráskor általában négy kamasz lány közrefog egy ötödiket és énekelve körbeviszik az utcákon, később többen is csatlakoznak hozzájuk. A szokás legfőbb célja a termékenység elősegítése, és hogy a lányt férjhez adják. A végén a királynét a település főterén felemelik és körbetáncolják.


Pünkösdi népdal

A csíksomlyói búcsú

Ha a mai embert a pünkösdről kérdeznek, első alkalommal általában a csíksomlyói búcsú ugrik be neki. Erre az ünnepi rendezvényre ezrek zarándokolnak Erdély havasokkal körülölelt tájára, és együtt töltenek el Csíksomlyó településen, a Mária Kegyhelyen különböző szertartásokkal. A katolikus hívek szombatra érkeztek meg a kegytemplomhoz, majd a pünkösdi mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, szinte a tömegturizmus célpontja. A csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.

Önnek mit jelent a pünkösd? Hogyan szoktak ünnepelni az évnek ebben a szakában?

2013 május 17. Hepp Ildikó

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás