ÉletmódSzabadidőOnline

A PISA 2009 vizsgálat digitális szövegértési eredményei

Olvasás a világhálón

A 2000 óta zajló PISA-vizsgálatsorozatban 2009-ben először – a nyomtatott tesztek mellett – választható elemként megjelent a digitális szövegértés mérése is. Az alkalmazott tesztek a számítógépes, internetes környezetben végzett információkeresést, szövegfeldolgozást, szövegértést vizsgálják. A feladatai hűen szimulálták az internetes környezetben előforduló webböngészéssel, kereséssel, e-mail-olvasással és -írással vagy éppen blogolvasással, fórumozással kapcsolatos élethelyzeteket.

A digitális szövegértés mérése érvényes összehasonlító adatokat közöl arról, hogy az egyes országok tanulói mennyire képesek tájékozódni a számítógépes környezetben, képesek-e visszakeresni, összekapcsolni és értelmezni a különféle digitális szövegforrásokból származó információkat és megítélni ezeknek a forrásoknak a megbízhatóságát és hitelességét.

Milyen eredményeket értek el a magyar tanulók?

  • Az OECD-országok átlaga digitális szövegértésből 499 pont volt.
     
  • A magyar tanulók digitális szövegértés átlagos pontszáma 468 (12–14. helyezés a részt vevő 16 OECD-országból), ez szignifikánsan az OECD-átlag alatti eredmény.
     
  • A magyar tanulók közötti teljesítménykülönbségek OECD-viszonylatban nagyok, vagyis a leggyengébben és a legjobban teljesítő csoportokat mindenmás országhoz képest nagyobb távolság választja el egymástól. A PISA nyomtatott mérési területein ez nem így van, ott a tanulók közötti különbségek Magyarországon OECD-viszonylatban átlagosak.
     
  • A magyar tanulókhoz hasonló átlageredményt értek el a spanyol, lengyel és osztrák tanulók.
     
  • A 494 pontos nyomtatott szövegértés átlagpontszámukhoz képest digitális szövegértésből a magyar tanulók jóval gyengébb eredményt értek el. A különbség26 pont.
     
  • A magyar tanulóknak csak 73%-a teljesít legalább a 2. szinten, szemben az OECD-átlag 83%-kal. Tehát a magyar tanulók több mint negyede nem rendelkezik azokkal a képességekkel, amelyek alkalmassá tennék őket a digitális környezetben való önálló eligazodásra, a digitális szövegek önálló keresésére, értelmezésére és feldolgozására.
     
  • A magyar tanulóknak mindössze 5%-a érte el az 5. képességszintet, szemben az OECD-átlag 8%-kal. Ezek a tanulók magabiztosan aknázzák ki a világháló adta információkeresési és kapcsolattartási lehetőségeket.
     
  • Az egyes képességszinteket elérő tanulók aránya a nyomtatott szövegértésmérés esetében sokkal kiegyenlítettebb. Ott az egyes szinteket elérő tanulók aránya közel OECD-átlagos. Ez azt jelenti, hogy a gyenge vagy közepes szövegértésű magyar tanulók a digitális médiában sokkal gyengébb eredménytértek el, mint a nyomtatott médiában.

Mit mutatnak még az adatok?

A digitális szövegértés mérésében mindössze 16 OECD-ország vett részt, ami kevés ahhoz, hogy az országok közötti eredménykülönbségek okaira egyértelműen rávilágítsunk, ugyanakkor két általános megállapítást tehetünk ezzel kapcsolatban:

  • A digitális szövegértés-eredmények erősebb kapcsolatot mutatnak az egy főre eső GDP mértékével, mint a nyomtatott szövegértés eredményei, amely hatás részben magyarázhatja Magyarország gyengébb digitális szövegértési átlagpontszámát.
     
  • Még ennél is erősebb a kapcsolat a széles sávú internet-hozzáférés mértéke, a nyomtatott szövegértés eredmények és a digitális szövegértés eredmények között. Azok az országok, amelyekben a nyomtatott szövegértés-eredmények jók és az internetpenetráció évek óta magas, általában még a nyomtatott szövegértés eredményéhez képest is jobban teljesítenek a digitális szövegértés területén, míg a gyenge nyomtatott szövegértés átlagpontszámmal vagy az alacsony mértékű internetpenetrációval rendelkező országok a nyomtatott eredményhez hasonló vagy annál gyengébb teljesítményt értek el a digitális médiában.
ajánljuk

Okos Doboz - új digitális segédanyag a játékos tanuláshoz. Bővebben >>>

Magyarországon az internetpenetráció mértéke évről évre dinamikusan növekszik, ugyanakkor jelenleg is csak az OECD átlagát éri el, nyomtatott szövegértésünk pedig átlagos. Ez a két tényező szintén magyarázhatja a gyenge digitális szövegértési eredményünket.

Mindezeken túl a jelentésből azt is megtudhatjuk, hogy Magyarországon nagyok a különbségek a gyengébb és jobb hátterű tanulók eredményeiben, és más országokkal szemben kevesebb az olyan tanuló, aki gyenge szociális, gazdasági és kulturális háttere ellenére is jó eredményt képes elérni.

A jelentés teljes szövege letölthető az Oktatási Hivatal honlapjáról.

2011 július 01. Kölöknet

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás