ÉletmódSzabadidő

Aranykönyv 2011 – Mit olvastunk szívesen 2010-ben?

Egy 2005-ös országos reprezentatív felmérés során a magyar felnőtt lakosságnak mindössze negyven százaléka válaszolta azt, hogy évente legalább egy könyvet elolvas. Ugyanerre a kérdésre 1964-ben még hatvan százalék felelt igennel. Sovány vigasz, hogy nem speciális magyar jelenséggel állunk szemben. Más európai és Európán kívüli nemzetek felmérései is hasonló eredményeket mutatnak. Az Aranykönyv-szavazás célja, hogy bebizonyítsák: „a könyv él és virágzik, mert vannak emberek, akik számára olvasni öröm.”

Néhány évvel ezelőtt több alkalommal is volt szerencsém találkozni a nemrég elhunyt Hubay Miklóssal. Amikor megtudta, hogy magyart tanítok, azt kérdezte tőlem: „Mondja, kedves, olvasnak még a mai fiatalok?” Nyilván nem okozott neki nagy meglepetést a válaszom, hogy a gimnazisták is csak keveset, legtöbbjük legfeljebb a kötelezőket.

Az Országos Széchényi Könyvtár ezer ember megkérdezése lapján készített egy felmérést arról, mivel töltik az emberek a szabadidejüket. Egy átlagos, 15 év feletti magyarországi szabadidejének 46 százalékát tölti tévénézéssel, 24 százalékát rádióhallgatással, 15 százalékát pedig internetezéssel. Mindössze 7 százalék olvas újságot, könyvet pedig csak 4 százalék vesz a kezébe. Az olvasásnál csak a sportolás és a szórakozóhelyekre járás tölt be kisebb szerepet az életünkben.

Olvasás - szövegértés

Felmérések szerint nyilvánvaló összefüggés mutatható ki az olvasás mennyisége és a szövegértési képességek között. Minél többet olvas valaki, annál könnyebben boldogul a szövegek feldolgozásával - és annál jobb eredményeket ér el például a kompetenciaméréseken. Az olvasás fejleszti a szókincset, de segít a helyesírás elsajátításában is.

Ezért is örvendetes, hogy vannak, akik fontosnak tartják ma is az olvasásra buzdítást, és különféle akciókkal olvasásra csábítják az embereket.

A Libri Kft. 2010-ben az olvasás népszerűsítésére alapította az Aranykönyv-díjat. Tavaly az elmúlt évtizedek kedvenceit keresték. Olyan alkotásokra szavazott a közönség, mint Szabó Magda Abigélja, Jane Austin Büszkeség és balítélete, Fekete István Vukja, J. K. Rowling Harry Pottere, Tolkien A Gyűrűk ura trilógiája. (A teljes listát ide kattintva lehet megtekinteni.)

Az idén 2010 kedvenceit keresték. Hat kategóriában lehetett szavazni: szépirodalom, szórakoztató irodalom, gyermek- és ifjúsági könyv, gasztronómiai könyv és ismeretterjesztő alkotás, valamint „klasszikus” könyv.

Az Aranykönyv-díj természetesen a közönség ízlését tükrözi. A Libri tudatosan döntött úgy, hogy elsősorban a 2010-ben megjelent művekre lehet szavazni. (Kivétel ez alól a „klasszikus” kategória, amelybe olyan könyvek kerültek, amelyek nem tavaly láttak először napvilágot.) Azt szeretnék megmutatni, hogy az emberek nemcsak a régiek, az iskolai tanulmányaikból vagy gyerekkorukból ismertek iránt érdeklődnek, hanem szívesen olvasnak kortárs alkotásokat is.

„Az Aranykönyv szavazás nem titkolt célja, hogy leporoljuk a könyveket, s a kortárs könyvek és szerzők ünneplésére is lehetőséget adjunk. A könyv él és virágzik, mert vannak emberek, akik számára olvasni öröm" – nyilatkozták a szervezők.

A díjátadó gálára 2011. május 12-én került sor az Uránia Filmszínházban. Íme, a legjobbak:

  • magyar nyelvű szépirodalom – Szabó Magda: Drága Kumacs
  • külföldi szépirodalom – Paulo Coelho: Brida
  • magyar ismeretterjesztő – Ranschburg Jenő: Kis gyerek – kis gond? Az óvoda
  • külföldi ismeretterjesztő – Claire Lemon: A világ csodái 1001 fotón
  • magyar gyermek- és ifjúsági könyv – Telegdi Ágnes: Ó! Azok a csodálatos állatok
  • külföldi gyermek- és ifjúsági irodalom – Stephenie Meyer: Hajnalhasadás
  • magyar nyelvű klasszikus – Fekete István: Vuk
  • külföldi klasszikus – Emily Brontë: Üvöltő szelek
  • magyar nyelvű szórakoztató irodalom – Frei Tamás: Megmentő
  • külföldi szórakoztató irodalom – Ken Follett: Titánok bukása
  • magyar nyelvű gasztronómia – Horváth Ilona: Tanulj főzni!
  • külföldi gasztronómia – Jamie Oliver főzőiskolája

2011 május 25. Tajti Éva

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás