ÉletmódGasztroétkezés

Vitaminpótlás gyermekkorban

Az előző heti cikkünkből megtudhatták, hogy a lányok több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, mint a fiúk, de összességében még így sem eleget. Hogyan pótoljuk akkor a vitaminokat, melyek a hosszú tél végére kiürültek gyermekünk szervezetéből? Szükség van-e egyáltalán vitaminpótlásra, vagy elegendő a megfelelő étrend?

A hideg téli hónapok alatt, valamint kora tavasszal sokszor fáradtabbnak, bágyadtabbnak érezhetjük magunkat, melyet akár az esetlegesen fellépő vitamin- és ásványianyag-hiány is okozhat. 

Gyermekeinknél hasonló tünetek szintén előfordulhatnak, így az ő táplálékbevitelükre ezekben az időszakokban érdemes fokozottabban odafigyelnünk, mivel a vitaminhiány akár testi-lelki fejlődésüket is befolyásolhatja.Míg a felnőttek szükséges vitaminbevitelének napi mennyisége egyszerűen meghatározható, addig a gyerkőcöknél ez még életkorok szerint is tagolódik.

A szakemberek közt is megoszlanak a vélemények arról, vajon szükséges-e a vitaminpótlás ebben az időszakban. Egyesek szerint elég tápanyag jut csemetéink szervezetébe a napi koszttal, amit az iskolában-óvodában kapnak, és ezen még mi is javítunk egy jó kis hazai vacsorával, vagy a hétvégi családi ebédekkel. Ha jó étvágyú a csemeténk, sokat van a jó levegőn és eleget mozog, valószínűleg nem szorul vitaminpótlásra.

Mások szerint viszont gyermekeink napi étkezésével bevitt vitamin- és ásványi anyag mennyisége kiegészítést igényel. Ez utóbbi csoport meggyőződése többek között azon a tényen alapszik, hogy a hagyományos ételek elkészítése nagyrészt hőkezeléssel történik, ami tönkreteszi az enzimeket és vitaminokat az alapanyagokban.

Így hiába van tele a gulyásleves mindenféle finom zöldséggel, megalkotása során elveszti esszenciáját. Érdemes hát még főzés előtt félretenni egy-két zöldségből, hogy a család – sós vagy édes csipegetnivaló helyett – elropogtathassa.

Igen ám, de akkor mi lesz a sütés-főzéskor megsemmisülő baktériumokkal, amiktől igenis meg kell tisztítani az ételt, mielőtt a szánkba vesszük?

Ha pénztárcánk engedi, érdemes bioélelmiszereket vásárolni megbízható forrásból, mert a biogazdálkodás során nem alkalmaznak vegyszeres anyagokat, így az árunak magas a vitamin- és ásványianyagtartalma, viszont elenyésző toxin mutatható ki belőlük, nem úgy, mint a legtöbb szupermarketben kapható zöldségben és gyümölcsben. Házunk kertjében, erkélyén termesztett finomságok értéke is kimagasló lehet, ha ott betartjuk a biogazdálkodás szabályait.

Sokan úgy vélik, hogy ma a szupermarketekben kapható zöldségek-gyümölcsök vitamintartalma már elenyésző, ezekből nem fedezhető a napi szükséglet. A legtöbb esetben azonban a probléma inkább az, hogy értéktelen, tápanyagokban szegény élelmiszereket fogyasztunk, nassolunk, és nem eszünk elegendő zöldséget-gyümölcsöt.


N
agyobb mérethez katt a képre!

Az üzletek polcain sorakoznak a táplálékkiegészítő készítmények, amelyekkel többé-kevésbé feltornázhatjuk csemetéink vitaminállományát. Akadnak köztük olyanok is, amik kifejezetten hívogatóan hatnak külalakjukkal, ízükkel, ezeket az egész kicsi gyerekek is szívesen fogyasztják. 

De ha nem szeretnénk tablettákkal és bogyókkal etetni a család kincseit, érdemes minél több nyers zöldséget és gyümölcsöt a kosarunkba tenni, melyek elsősorban a sok napsütést látott hazai földeken teremnek. A nyersétel-fogyasztás mára már önálló táplálkozási irányzattá nőtte ki magát, melynek hazai képviselői is komoly eredményeket mutathatnak fel.

A vitaminokat két nagy csoportra oszthatjuk: a vízben oldódó és a zsírban oldódó vitaminokra. Előbbiek jellemzően a zöldségekben-gyümölcsökben, gabonafélékben, hüvelyesekben találhatóak, míg az utóbbiak a húsokban, tojásban, tejtermékekben.

Kufcsák Judit dietetikus szakorvos véleménye

A gyermekek táplálkozására azért különösen fontos figyelmet szentelnünk, mert ebben a korban alakulnak ki azok az étkezési szokások, íz preferenciák, amik egész életük során el fogja őket kísérni. Az ő esetükben zöldségeknek és gyümölcsöknek naponta négyszer kellene szerepelniük az étkezésben, ez kb. 400 grammnyi mennyiség. 

Ami az elkészítést illeti: az a legideálisabb, ha nyers és feldolgozott formában is adjuk őket. Igaz, hogy a hőérzékeny vitaminok egy része (pl. C-vitamin) a főzés során elbomlik, viszont sok zöldség magas rosttartalma miatt nyersen az értékes tápanyagok egy része nem tud felszívódni.

A legkedvezőbb hőközlési forma a gőzben főzés, ekkor veszíti a növény a legkevesebbet értékes tápanyagtartalmából.Egyes zöldségek, pl. a gyökérfélék felhalmozzák a trágyázás során használt nitritet, ezért ezeket főzni érdemes, és főzés után el kell önteni a főzővizet, így csökkenthetjük a káros nitrittartalmat.

Ügyeljünk arra, hogy a gyerekek csak ritkán egyenek alacsony tápértékű kekszeket, édességeket, üdítőket, mert ezek eltelítik őket, és elveszik a helyet az értékes ételektől. A megfázásos, influenzás időszakban érdemes C-vitaminpótlásról gondoskodni.

A zsírban oldódó vitaminok közül a D-vitamin pótlása a legsürgetőbb a téli időszakban. Mivel a táplálkozással bevihető D-vitamin mennyisége nem elegendő (csak az állati eredetű termékekben lévő D3 vitamin hasznosul jól a szervezetben), és a napsütés D-vitamin szintetizáló hatásától is elesünk ezekben a hónapokban, érdemes a gyermekorvosunk ajánlásának megfelelő D-vitamin kiegészítést beiktatni.

Az ásványi anyagok közül gyermekek táplálása esetén nem lehet eleget hangoztatni a Ca bevitel fontosságát. A megfelelő csúcs csonttömeg elérése érdekében gyermekkorban napi háromszor szükséges tejet,- tejterméket fogyasztaniuk. 1 adag kb.: 200ml tej, 200 gramm joghurt, 35 gramm sajt.

Kicsinyeink táplálkozási szokásai sokban hasonlítanak a miénkre, hiszen tőlünk veszik a mintát. Fontos, hogy figyeljünk testünk jelzéseire, hiszen abból érezzük, hogy mire van szüksége szervezetünknek, és ezt tanítsuk meg gyermekeinknek is.

Pallang Gabriella

Ha további információra vagy konzultációra lenne szüksége gyermeke egészségével kapcsolatban, keresse fel Kufcsák Judit dietetikust a judit.kufcsak@gmail.com email címen.

2013 április 08. Pallang Gabriella

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás