Tippek és tanácsok: elsősegély

Hogyan csomagoljak?

Vannak bizonyos "varázsszerek", amit mindig célszerű magunknál tartani. Ilyen a sebtapasz, a kalciumos pezsgőtabletta (fontos segítség allergiás reakciók kezelésében), a Fenistil kenőcs (kínzó csípések hűsítésére). Jó, ha mindig van nálunk intim betét, és erre kamasz lányunkat is megtanítjuk. Elfér a táskában, és ha éppen nem neki, egy barátnőnek is bármikor jól jöhet, kínos helyzeteket előzve meg... Nyáron hasznos lehet a drogériákban kapható frissítő kendő, és figyeljünk arra, hogy a nagy forróságban, bárki bárhová indul is, legyen nála legalább egy fél literes ásványvíz!

Ezek után kevésbé érhet meglepetés. Főképp, ha tudatosan felkészülünk a nyáron ránk leselkedő veszélyekre. Nézzük soban, mit is tehetünk!

Darázscsípés

A darázscsípés minden körülmények között kellemetlen, és sokszor sajnos veszélyessé is válhat. Ha szerencsénk van, és sem a csípés helye nem különösen veszélyes, sem allergiás reakció nem lép fel, a darázscsípés akkor is napokig tartó fájdalommal jár. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a csípés helyét minden esetben azonnal hűteni kezdjük. A darázscsípés után a fullánkot, ha bent maradt, azonnal el kell távolítani, és a helyét fertőtleníteni kell. Ezután rögtön tartsuk a csípés helyét hideg víz alá, és alkalmazzunk hideg vizes borogatást! Így nem alakul ki a fájdalmas duzzanat, vagy legalább kisebb lesz és gyorsabban lelohad majd. A népi gyógymód ismeri a darázsméreg semlegesítésére az ecetes borogatást, vagy egy vöröshagyma-szelet csípésre való szorítását; ezek is jó hatásúak lehetnek. Ha a felsoroltak közül egyik sem áll rendelkezésre, egy széles kés pengéjét szorítsuk a csípésre, ezzel hűtsük!

A csípés helyét egyáltalán ne tegyük ki napsütésnek, mert ez fokozza az allergiás reakció veszélyét, és késlelteti a bőr gyógyulását. Ez nemcsak a darázscsípésre, hanem minden fokozottabb bőr-reakcióval járó rovarcsípésre vonatkozik.

Ha a csípés veszélyes helyen van (a légutak környékén, a nyakon, a szájüregben), a csípés nyomán keletkező duzzanat akadályozhatja a légzést. Hogyha pedig allergiás reakció lép fel, ez szintén súlyos légzési nehézségekhez vezethet. Az allergiás reakció bőrpírral, a tenyér és a talp viszketésével kezdődik, majd kiütések, émelygés, hányás, fejfájás után asztmás rohamhoz hasonló nehéz és felületes légzés, súlyos allergiás roham, úgynevezett anafilaxiás sokk következhet be. A folyamat tarthat percekig, de indulhat rögtön a legsúlyosabb stádiummal is - ez a csípés helyétől és az allergia súlyosságától függ. Ha a csípés veszélyes helyen van és/vagy fellépnek a fent leírt allergiás reakciók, haladéktalanul mentőt kell hívni, mert minden másodperc számíthat. Amíg a mentő meg nem érkezik, nyugtassuk a beteget, s itassunk vele kalciumos pezsgőtablettát!

Napégés

Amikor leégünk, bőrünk ugyanolyan égési sérüléseket szenved, mint például forrázáskor: piros lesz, érintése fájdalmas. Súlyosabb esetekben a másodfokú égésre jellemző hólyagok is keletkezhetnek. Ezt a bőr sejtjeinek roncsolódása, elhalása okozza, amiért a nap UV-B sugárzása felelős.

Akinek a bőre leégett, mindenképpen azonnal az árnyékba kell küldeni. Az égett bőrfelületet, hűteni, hűsíteni kell: eleinte hideg vízzel, majd testápoló, bőrnyugtató krémekkel. A népi gyógymódok, mint az olaj, a tejföl, a paradicsom, valóban hűsítik a bőrt, de a legjobb ebből a szempontból az egyszerű folyó víz. Annál is inkább, mert a sebre helyezett más anyagok hűsítenek ugyan, de egyúttal fertőzésveszélyt is jelentenek, hiszen a megégett bőr ellenállóképessége a kórokozókkal szemben lecsökken, az égett bőrfelület szinte sebnek tekinthető. Ha a leégésen kívül másra is panaszkodik az érintett - például napszúrást sejttető fejfájásra, hányingerre, orvoshoz kell fordulni. Akkor is keressük fel az orvost, ha a leégés nagy területet érint vagy ha a leégett bőr felhólyagosodik.

Napszúrás

Ha sokáig tartózkodunk a napon, előfordul, hogy szédülni, émelyegni kezdünk, megfájdul a fejünk. Ez a napszúrás, illetve súlyosabb esetekben hőguta vagy hőkimerülés. Fontos, hogy már az első intő jelekre reagáljunk, mert ezzel megelőzhető a súlyos állapotot okozó hőkimerülés. Ha valaki a napozás során fejfájást érez vagy émelyegni kezd, annak azonnal be kell húzódni a napról, hűvös, árnyékos helyen pihenni és sok folyadékot fogyasztani. Ezzel megelőzhető a nagyobb baj, és egy-két nap önmagtartóztatás után felhőtlenül folytatható a nyaralás.

Annak, aki hőgutát kapott, hűteni kell a testét. Mindenképpen borogassuk a fejét nedves kendővel, de súlyosabb esetben borogathatjuk az egész testét is, sőt langyos zuhannyal is hűthetjük. Közben a beteget itatni kell vízzel, üres teával, cukor- és szénsavmentes üdítőkkel, gyümölcslevekkel. Előfordulhat, hogy a beteg elveszíti az eszméletét, ez arra utal, hogy súlyos túlmelegedés (hőkimerülés) következett be - ilyenkor mentőt kell hívni! Amíg a mentő meg nem érkezik, folyamatosan finoman (ne drasztikusan!) hűtsük a beteg testét, s közben figyeljünk a légzésére, keringésére!

Ájulás

Az ájulásnak sok oka lehet. Van, amikor eszméletvesztéssel jár, s van, amikor nem. Aki nem veszíti el az eszméletét, az reagál a külső ingerekre, és hamarosan magához fog térni. Aki viszont elvesztette az eszméletét, az külső ingerre egyáltalán nem reagál, és életveszélyes állapotban van, mert megszűnt az izomtónusa, és így hátracsúszó nyelve akadályozhatja a légzését. Az ilyenkor javasolt stabil oldalfekvésbe helyezés jelent megoldást erre a problémára.

Hogyha valaki elájul a környezetünkben, mindenképpen akadályozzuk meg, hogy körülállják, hiszen minél több friss levegőre van szüksége. Ellenőrizzük a légzését, keringését (pulzus), helyezzük stabil oldalfekvésbe! Kísérjük figyelemmel az életfunkciókat, és hívjunk mentőt! Amíg a mentők nem érkeznek meg, folyamatosan ellenőrizni kell a beteg keringését és légzését, hiszen ha ezek a funkciók leállnak, a beteget újra kell éleszteni. Ilyenkor a szaksegítség 5-10 percen belüli megérkezése döntő jelentőségű. Sajnos ma még Magyarországon kevés laikus képes az újraélesztés megkezdésére, pedig tanfolyamokon ez a nagyon fontos készség elsajátítható.

Agyrázkódás

Az agyrázkódás a fejet ért erős ütés nyomán jöhet létre. Oka az, hogy az ütés következtében az agy a koponyának csapódik, ami vérömleny keletkezésével, duzzadással járhat. Ettől a koponyán belül a nyomás növekszik, ami blokkolja egyes területek működését. Tünetei a homályos látás, hányinger, hányás, szédülés, részleges vagy ritkán teljes amnézia. A sérültet azonnal nyugalomba kell helyezni, egyáltalán nem szabad, hogy mozogjon! Mindenképpen kórházba kell szállítani, hogy az agyrázkódás súlyosságát megállapítsák, mert az ellátatlan agyrázkódás maradandó károsodást is okozhat.

Vágott seb

Az egyik leggyakoribb nyári baleset, hiszen ilyenkor mezítláb járunk, ami a talpunkat is kiteszi a sérüléseknek. Sokszor kerül elő faragáshoz, metszéshez a kisbicska, és az sem ritka, hogy az ölünkben szeljük a kenyeret, a kezünkben a kolbászt... Figyeljünk hát, amikor vágóeszköz van a kezünkben! A vágott sebekhez vezető balesetek jó része megelőzhető, de mit tegyünk, ha már bekövetkezett a baj?

Az ellátás módját a vérzés típusa határozza meg. Ha a vérzés hajszáleres (szivárgó, gyenge), hagyjuk a sebet vérezni egy kicsit, s ezután kössük be!  Vénás (erősen folyó, sötétvörös) vagy artériás (ritmikusan, spriccelve előtörő, élénkpiros) vérzésnél egyaránt nyomókötést kell alkalmazni. Az artériás vérzés ellátására minden esetben azonnal mentőt kell hívni, mert ennek szakszerűtlen ellátása életveszélyes állapothoz vezethet. Addig helyezzünk nyomókötést a sebre, fektessük le a sérültet, a sérült testrészt emeljük magasra! Ha a kötés átvérzik, nem szabad lebontani, hanem a meglévő kötést kell átkötni!

Rándulások, ficamok

A nyári sportolás, kirándulás során nem ritkák a ránduláshoz, ficamhoz vezető balesetek. A rándulás és a ficam a csontok mozgatásáért felelős ízületek sérülése. Rándulásnál az ízületet alkotó csontok visszaugranak a helyükre, ficamnál azonban tartósan elhagyják a helyüket. Fontos, hogy ilyenkor ne próbáljuk meg visszatenni az elmozdult ízületet, hanem a további elmozdulásoktól kímélendő, rögzítsük a sérült végtagot! A kar ficamait a testhez való rögzítéssel, a láb ficamait pedig "sínbe" rögzítéssel lehet stabilizálni. A "sín" nem valamifajta kemény és merev lécek közé helyezést jelent, hanem azt, hogy a lábat rugalmasan de stabilan támasszuk meg; néhány erősebb takaró, fürdőlepedő tökéletesen megfelel erre a célra. Bokaficam ) esetén (sőt rándulás esetén is) a cipőt azonnal le kell venni, mert a láb a sérülést követően bedagad, és a cipő eltávolítása később lehetetlenné válhat. A rándulások és törések ellátása minden esetben orvosi feladat, hiszen a helyzet súlyosságát a külső tünetekből gyakorlatilag képtelenség megállapítani. Ezért a rándulást, ficamot szenvedett sérültet szállítsuk orvoshoz! Ha a csípője vagy a térde sérült, hívjunk mentőt, hiszen ilyenkor fontos, hogy a beteg fekve maradjon.

Figyeljünk minderre: felelősek vagyunk magunkért és egymásért.