CsaládTabuErőszak

Panaszok az ombudsmannak

Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa június 8-i budapesti sajtótájékoztatóján az MTI kérdésére elmondta: 2010-ben 673 ajánlást fogalmazott meg, és 40 jogalkotási indítványt tett. A biztoshoz beérkező panaszok száma 6-7 éve nem növekszik, a hivatalba évi 1500-1600 eset jut el. Változás az elmúlt évekhez képest, hogy a panaszok a szülők helyett már zömében a diákoktól érkeznek, és a korábbi 5 százalékhoz képest a beadványok 70 százalékát elektronikus formában nyújtják be.

Tavaly 828 panaszt fogalmaztak meg a közoktatás szereplői, 527 beadványt a felsőoktatás, illetve 56-ot a szakképzés területéről nyújtottak be. A szülők 275, a tanulók 650 esetben kifogásoltak valamit, míg 322 beadvány pedagógusoktól, intézményvezetőktől érkezett.

Az oktatási jogok biztosa az előző év tapasztalatait összegezve azt mondta, hogy hasonló típusú ügyekkel találkoztak, mint korábban, így a testi fenyítés, a fizikai agresszió folyamatosan jelen van a közoktatásban, áldozat és elkövető mindegyik fél – diák, pedagógus, szülő – lehet.

Új jelenségként említette az internetes közösségi felületek és az iskola kapcsolatát, amely sok konfliktus forrása lehet, ezért ezzel a kérdéskörrel az idén átfogóan szeretnének foglalkozni.

Aáry-Tamás Lajos elmondása szerint egyre több olyan eset érkezik az Oktatási Jogok Hivatalába, amelynek alapja, hogy a diákok nehezen választják el az internetes közösségi életüket a valós iskolai világuktól – számolt be az fn.hu.

A diákok gyakran lépnek be az iskolában a mobiljukról különböző közösségi oldalakra, és előfordul, hogy ott társaikról és tanáraikról sértő, trágár megjegyzéseket osztanak meg. Nem egy iskolai verekedés köszönhető ennek. A legnagyobb problémának az ombudsman azt tekinti, hogy a fiatalok ugyan otthonosan mozognak a közösségi portálokon, de nem ismerik ezeknek az oldalaknak a veszélyeit, korlátait.

A cybertérben elkövetett erőszak, a megalázó céllal mobiltelefonra felvett videók Nagy-Britanniában már cselekvésre késztették a hatóságokat. 2011 szeptemberétől tilos lesz bevinni az iskolákba mobilokat. Az oktatási jogok biztosa el tudja képzelni, hogy a brit példa alapján itthon is betiltsák a mobiltelefonokat az iskolákban, hiszen – mint mondta - „a Facebook nem áll meg Hegyeshalomnál”, vagyis a problémák nem ismernek országhatárokat.

Folyamatosan találkoznak a hivatal munkatársai az eltanácsolás jelenségével is. Ha gond merül fel a gyerekkel, vagy a családdal kapcsolatban, gyakran fordulnak ehhez az eszközhöz az intézmények - mondta Aáry-Tamás Lajos, aki kiemelte: ez pusztán a "probléma transzportálása" a megoldás legkisebb esélye nélkül.

Aáry-Tamás Lajos megerősítette Hoffmann Rózsa állítását is, amely szerint hatékony intézkedésnek bizonyult, hogy 50 óra igazolatlan mulasztás után megvonják a diák családjától a családi pótlék egy részét. „Az adatok szerint az intézkedés hatására valóban csökkent az iskolából kimaradók száma, más kérdés azonban az így iskolában tartott diákok és tanárok viszonya” – magyarázta az ombudsman.

A biztos azt is elmondta, hogy a kormányváltás után az alsó tagozatban visszaállított buktatás és osztályozás miatt nem érkezett panasz a hivatalba.

Külön kitért a sajátos nevelési igényű gyermekekre, akiknek sokszor nem találnak megfelelő intézményt, akik megbélyegezettként élik meg esetleges fogyatékosságukat. Számuk egyre nő a közoktatásban, ezért a közeljövőben társadalmi párbeszédet szeretne indítani, ahol arról beszélnének, hogyan élhetnek együtt épek és fogyatékkal élők, milyen jó gyakorlatok vannak.

A felsőoktatásra térve kiemelte: azt látják, mára bejáratódott az érettségi és felvételi közös rendszere, e téren kevesebb az ügyszám. Ma már kevesebb azon ügyek száma is, amikor a diákoknak olyan szolgáltatásokért kell fizetniük, ami egyébként ingyen járna.

Ugyanakkor sok olyan egyetemi hallgató van, aki azért nem fejezi be tanulmányait, mert nincs nyelvvizsgája. Ezzel a kérdéssel még négy-öt évig biztosan jelentkezni fog - jegyezte meg, hozzátéve: azt nem támogatja, hogy meghatározott esetekben ne legyen a nyelvvizsga a diploma feltétele.

2011 június 17. Kölöknet

 
Kölöknet hozzászólások  
(4 hozzászólás) 
2012 május 31.
 
Attól, hogy leírták: az iskola köteles... és a pedagógus kompetens... még nem fog működni. Kellenek hozzá a feltételek. Az SNI-s gyerekekkel való speciális foglalkozás speciális szakembereket is igényel.
2012 május 29.
 
Pedig kedves sorstársam, arra biztatlak, hogy írjál csak az ombudsmannak, mert ezzel szabályt szegett az óvoda és az iskola is. Ha nem felelősségteljesen dönt az óvónő vagy a pedagógus, pedig ezt tanulták, és ez nekik állítólag kötelességük, akkor a feltételeket is meg kell teremteni ennek a társadalomnak. Ha a bűnözőre aki brutálisan embert vagy embert ölt, vagy meggyalázza a gyereket, és a vétlen idős embereket és ezt a társadalom az adófizetők pénzén luxus körülmények között hosszú ideig ajnározzák, akkor a vétlen gyerek és a család akinek ilyen problémája van és nem tehet róla, akkor ezekre a dolgokra is legyen már pénze ennek az államnak, és a felelősöket pedig csak vegyék elő keményen.
2012 május 29.
 
Mi is ugyanebben a cipőben topogunk egyfolytában. Felháborítónak tartom hogy aki becsületes szülő létére elvitte a gyerekét(mert az óvoda kötelezte) de azt elfelejtették mondani, hogy ez végül nem kötelező csak ajánlott. De becsületesen elviszed a gyerekedet akkor olyan problémát vesz az ember a nyakába, ami a megaláztatást vonja csak maga után. Megalázzák a gyereket, megbélyegzik, és sajnos megfelelő segítséget nem kap az ember, hanem éppen aki belevitte az egészbe a családot, és megigérte, hogy minden jó és szép lesz, na pont ő és ők hagynak cserbe.Most amikor minden az integrációrol szól akkor nem tudom, hogy miért kell ennek a társadalomnak "hülyéket" termelni, pedig a mi gyerekünk sem az, csak nem szedi szét a házat, kicsit félszegebb, szorongósabb az iskolában, de sok ember még körülötte a mai napig nem ismeri sajnos.
2011 július 04.
SNI
Legszívesebben én is az ombudsmannhoz fordulnék SNI-s gyerekem miatt. Vagy a bírósághoz, nem vagyoni kártérítést követelve azoktól, akiknek szerepe volt benne, hogy 11 éves korára megutáltatták vele az iskolát, tanulást, és azt hiszi magáról, hogy hülye, értéktelen tagja a társadalomnak, pedig "csak" diszes. A baj ott van, hogy nagyon nehezen lehetne bizonyítani, hogy hányan, hány helyen hibáztak már az óvodától kezdve. Alapvetően sok helyen a szülőt hülyének nézik, lerázzák, hárítanak. Az oktatási intézmények kötelezve vannak az ilyen gyerekek integrált oktatására, azonban képtelenek feladatukat ellátni. Ahová eredendően jár a gyerek, mikor a probléma kiderül (nálunk 4. osztály elejére lett szakvélemény ,nem az iskola kezdeményezésére, holott már 2. elején jeleztem a tanítónak az aggodalmaimat)nem tehet semmit az iskola, nem küldheti el. Ezt tudatta is velünk az igazgató, meg azt is, hogy bár kötelezve vannak a probléma kezelésére, nincsenek rá felkészülve. Ha meg másik iskolába vinné az ember, ott is rögtön mindenféle kifogás támad, ha kiderül, hogy nem mintagyerekről van szó. Papíron persze minden le van fedve, de a gyakorlatban mondhatni semmi nem működik.
Összes hozzászólás (4) megtekintése »
Kölöknet hozzászólás
aláírás