CsaládKonfliktus

Hogy legyek édes mostoha?

Régi terhek az új családban

Bár az új társ megtalálása nagy örömmel, megkönnyebbüléssel tölti el a nemrég még egyedül élő szülőket, mégis gyakori, hogy bizonytalanság, félelem kíséri a folyamatot. Nemcsak praktikusan, de érzelmileg is nehéz az előző kapcsolatokhoz való viszonyulást, kötelezettségeket megnyugtatóan rendezni, s ez bizony árnyékként vetülhet az új, közös élet mindennapjaira.

A vegyes családok újjászerveződésének vannak előre megjósolható érzékeny pontjai, amelyek megismerése, a konfliktushelyzetekre való felkészülés növeli az együtt maradás esélyét, s segít a harmonikus családi élet kialakításában.

Melyek a nehezítő tényezők?

Lojalitás-konfliktus

A mindkét szülőhöz ragaszkodó gyermek nem tudja eldönteni, kinek is adjon igazat a feje fölött civódó szülők közül, s ez megoldhatatlan mentális feladat elé állítja, ami akár pszichés vagy fizikai tünetekhez is vezethet.

Az újjászerveződést gátolják a korábbi családdal kapcsolatos megoldatlan kérdések. Ha nem sikerül feldolgozni a válás okozta gyászt, akkor indulatok, sérelmek, fájdalmak, bűntudat, lelkiismeret-furdalás, féltékenység, rivalizálás fog munkálkodni a két szülő között. S mivel egyetlen kapcsolat maradt köztük – a közös gyerek –, így rajta keresztül harcolnak és büntetik egymást, ezzel lojalitás-konfliktusba sodorva gyermeküket.

Harc a szülők között

A harcok a volt házastársak között sok fronton zajlanak. Ilyen a szülői alkalmasság megkérdőjelezése a másik állandó kritizálásán keresztül. Minden kifogás tárgya lehet, ami a gyerekkel kapcsolatos: a ruházat, a programok, a táplálkozás, a napirend, az ajándékok, illetve az engedmények, jutalmazás, büntetés és más nevelési kérdések.

Pedig a szülőpárnak ezekben a kérdésekben válás után is együtt kell működnie. Ez nem jelenti azt, hogy egyformán kell gondolkodni és viselkedni, az azonban fontos, hogy a gyerekeket érintő értékekben és szabályokban világos és mindkét fél által elfogadott rend legyen. Ellenkező esetben sérülnek a gyerekek, illetve a későbbiekben „rátanulnak” a szülők egymással szembeni kijátszására. Mindkét oldal felelőssége, hogy a gyerekek megtanuljanak közlekedni a két család között, amihez az is hozzátartozik, hogy ráérezzenek a két család közti különbségek kezelésére.

Az új családtag

Az, hogy milyen esélye lesz az „egyszülős” családba bekerülő új családtagnak, hogy sikeres lesz-e az újjászerveződés, erősen függ az előzményektől:
Mennyi ideig volt egyedül a gondozó szülő?
Mennyire volt viharos a válás, mennyire sérültek a gyerekek és a felnőttek?
Mennyire sikerült a volt házaspárnak a válást, annak tanulságait feldolgozni, saját szerepüket, felelősségüket felismerni?
Hogyan tudnak szülőként együttműködni a vér szerinti szülők?
Sikerül-e a gyermekek gondját viselő párnak konstruktívan viszonyulni a „külső” szülőhöz?

A következő kép nem jeleníthető meg, mert hibákat tartalmaz: „http://www.koloknet.hu/files/385_edua_1_cikkbe.jpg”.

Csapdák az „új szülő” szerepében:

A gyerek valódi anyjának, apjának helyére pályázni
Ne akarjon partnere gyermeke számára új apuka, anyuka lenni! Fontos, hogy világos és egyértelművé váljon, hogy mint nevelőszülő felelősséget érez irántuk, de nem szándékozik a valódi szülő helyére lépni, és azt szeretné, ha a gyermek szoros kapcsolatot tartana mindkét vér szerinti szülőjével.

Nézeteltérés a nevelésben
A vegyes családok egyik jellemző problémája, hogy a vér szerinti szülő úgy érzi, új társa túlságosan keményen bánik az ő gyermekével, s ezért megpróbálja védelmezni a gyermeket. Kialakul a szereposztás: az új szülő lesz a szigorú, a másik pedig az engedékeny. Ez a felállás a mozaik-családban további feszültséget gerjeszt, hiszen nehezíti az új szülő és a gyermek összehangolódását, miközben szorosra zárja és megközelíthetetlenné teszi a vérszerinti szülő és a gyermek kettősét. A nevelési elképzelések összehangolása, egymás nézeteinek elfogadása és a tévedés jogának fenntartása segíthet, hogy ne alakuljanak ki a családon belüli koalíciók (egymás elleni összefogások a családtagok között).

Problémák túldimenzionálása
Gyakori hiba, hogy a hagyományos családban is előforduló nehézségeket is a megváltozott helyzet számlájára írják, és ezzel adnak különös jelentőséget egy másutt is előforduló, könnyen kezelhető helyzetnek.

Magára hagyni partnerünket nevelőszülői szerepében.
Ne érvénytelenítsük gyermekeink előtt partnerünk döntéseit, véleményét! Ha közösen hozzuk meg a családban érvényes szabályokat, akkor képesek leszünk azok következetes, kölcsönös betartatására is. Ellenkező esetben partnerünk képtelen lesz elfogadtatni saját szülői tekintélyét a mi gyerekeinkkel.

Körülugrálni a gyereket
A gyerekek kihasználják, hogy a nevelőszülő mindenáron szeretné elnyerni bizalmukat, és elkerülni a velük való konfliktust.

Háttérbe szorítani a partnerkapcsolatot
Az új család kialakítása annyira leköti minden energiájukat, hogy a pár „megfeledkezik egymásról”. Ez hosszú távon veszélyes, hiszen az új családi felállást éppen az ő egymás iránti elköteleződésük alapozza meg...

Nem lesz olyan, mint az eredeti!

A patchwork-család sajátosságairól, az új egyensúly kialakulásáról bővebben itt olvashatnak.

Nem megosztani a terheket
Gyakran előfordul, hogy a vérszerinti szülő nem képes lemondani a teljes felelősségről, s képtelen – legalább részben – megosztani új társával a szülői szerepet.

Sok türelem, tapintat, kreativitás szükséges az új, közös családi élet kialakításához, ahol mindenki megtalálja a helyét, elfogadják egymást és az új szabályokat, szokásokat. Ha sikeresen megbirkóznak ezekkel a kihívásokkal, a családtagok személyisége fejlődhet, gazdagodhat: alkalmazkodóképesebbé, nyitottabbá, rugalmasabbá válhatnak.

2008 szeptember 15. Horváth Magdolna

 
Kölöknet hozzászólások  
(1 hozzászólás) 
2012 augusztus 31.
immre12@citromail.hu
kedves olvasók.mit tegyek ha az apának itélték a gyermekemet, de semmilyen tekintetben nem felel meg apának, és ezzel sajna mindenki egyetért, aki látta már és beszélt vele, de van pénze és ha ismét oda kerülünk a biróságra,, ahol eldöntendő a gyermekem elhelyezése félő ismét megveszi kilóra az arra illetékeseket. részletesen leirom panaszom, ha valaki arra érdemesnek tart, és ir nekem. köszönettel. ági
Kölöknet hozzászólás
aláírás