CsaládÉletszakaszokBaba

A kicsi viselkedése - az első hónapok

Fejlődik a kisbaba 2.

A kisbaba fejlődése a legnagyobb csoda a szülők életében. De ha túl sokat sír, ha nem elég mozgékony, vagy éppen szaladni már szalad, de nem beszél, az aggódó anyák és apák azonnal bújni kezdik a szakkönyveket vagy az internetes oldalakat. Ezúttal a baba viselkedésével foglalkozunk.

Alvás, ébrenlét, sírás

Az újszülöttek napi kb. 16-18 órát alszanak életük első hetében. Ez az alvásigény fokozatosan lecsökken, a negyedik hónap végére sokszor a 14 órát sem éri el. Bár a kezdetektől általában kimutathatóan több időt töltenek a babák alvással éjszaka, mint nappal, ezt néhány perctől néhány óráig tartó megszakításokkal teszik. Később alvási-ébrenléti szakaszaik meghosszabbodnak, a fiatal csecsemőknél a ciklus 3-4 óránként változik, s csak később éri el a felnőttekére jellemző ritmust.

A babák általában 5-6 hónapos korukban jutnak el odáig, hogy először alusszák át az éjszakát. Bár a babák alvásszükséglete eltérő, egyeseknek több, másoknak kevesebb alvásra van szükségük, ha úgy érezzük, hogy a gyerekünknek a szokásostól nagyon eltér az alvás-ébrenlét ritmusa, ha túl sokat alszik, vagy ellenkezőleg, túl keveset, s nyugtalanságában csak rövid időszakokra szenderedik el, fokozottabban kell figyelnünk rá, hogy megfejtsük, miylen probléma állhat a jelenség hátterében.

Ugyancsak jelzésértékű lehet a sírás szokatlansága. A baba sírással kommunikál az édesanyjával, így jelzi, ha valami kényelmetlen számára, ha éhes, ha fájdalmat érez. Az anyának időre van szüksége ahhoz, hogy megfejtse a különböző sírások jelentését: mikor jelzi a baba, hogy éhes, hogy álmos, hogy a hasa fáj vagy éppen a pelenkát kell rajta kicserélni. Alkatilag vannak nyugodtabb és nyűgösebb kisbabák, ám ha huzamos ideig túl sokat sír a kicsi, ha a sírása csillapíthatatlan, ha nehezen lehet megnyugtatni, és akár még az étkezések alatt sem hagyja abba, ha a sírása a kezdetektől különös hangzású, például éles, sipító, öblös vagy mély, nyekergő, esetleg ha egyáltalán nem sír, illetve a sírása gyenge, kérjünk tanácsot szakembertől.

Szociális fejlődés

A szocializáció folyamata a születéssel elkezdődik. A többi emberrel való kapcsolatát a kisbaba a szülein keresztül sajátítja el. Ha sír vagy nyugtalan, ösztönösen karba vesszük, ilyenkor elcsendesedik, megnyugszik. Itt kezdődik az ő szocializációja. Amikor arcunkat rövid ideig nézi, ez elvezet a szemkontaktus megteremtéséhez, amely a szocializáció, a figyelem és a tanulás feltétele. Kezünk érintésével, ölelésünkkel, mosolyunkkal, hangunkkal, odafordulásunkkal éltető biztonságot, egészséges továbbfejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges megerősítő ingereket közvetítünk. Beszéljünk hát gyermekünkhöz a legelső percektől kezdve, mosolyogjunk rá, mikor a karunkban ringatjuk, vagy lehajolunk hozzá fürdetés, pelenkázás közben.

A gyermek fejlődésében fontos mérföldkő a mosoly. A szakemberek egy része úgy gondolja, a kisbabák első valódi szociális mosolya a második-harmadik hónapban jelenik meg a baba arcán, ekkor kerül először kölcsönös viszonyba mosolya mások mosolyával. Újabb kutatások azonban lehetségesnek tartják, hogy a kisbabák már megszületésük után képesek erre a szociális jelzésre. Akárhogy is van, mindenesetre, ha a baba arcán négy hónapos koráig nem jelenik meg a mosoly, érdemes megvizsgálni ennek az okát, hiszen akár szervi probléma, akár más elmaradás is állhat mögötte.

Négy hónaposan a baba nyitottá válik az idegenek felé, de továbbra is mi vagyunk számára a legfontosabbak. Hathónapos kor körül a szociális fejlődés fontos állomása, mikor a gyermek egyértelműen megkülönböztetett módon reagál az általa jól ismert személyekre. Hét hónapos korban megjelenik az idegenektől való félelem.

Az újabb lépcsőfok pedig nyolc hónapos kor után a „közös figyelem” kialakulása, amikor a kisbaba már akkor is követi anyja tekintetét, ha az elnéz róla egy másik emberre vagy egy tárgyra. Ugyanakkor a gyermek felhívja édesanyja figyelmét hanggal vagy gesztussal egy számára fontos dologra, és egyértelműen reagál édesanyja kezdeményezéseire.

Ha ezek a figyelemfelhívó gesztusok, jelzések ebben a korban nem jelentek meg, fokozott figyelemmel kell követni a gyermek fejlődését. Ugyancsak jelzésértékű, ha az utánzás megjelenése, amely a tanulás fontos eszközeként nyolc hónapos kor környékén válik egyértelművé, késést szenved vagy elmarad. Ha a baba egyéves koráig rajtunk kívül nem mutat semmilyen érdeklődést mások iránt, vagy próbálkozásaink ellenére még velünk sem lép kontaktusba, feltétlenül forduljunk szakemberhez.

Mozgásfejlődés

A fejlődés korai szakaszában – nagyjából hároméves korig – a pszichés fejlődés a mozgásfejlődésbe ágyazottan zajlik, ezért ezt a szakaszt pszichomotoros fejlődésnek nevezzük. A mozgásfejlődés szoros kapcsolatban van az idegrendszer érésével, a mozgás segítségével „járatódnak be” az idegpályák. Nagyon fontos lépés a nagymozgás fejlődése során, amikor a baba nagyjából egyhónapos korában hason fekve a fejét egyik oldalról a másikra átfordítja, hiszen ez az első mozgása a gravitáció ellenében. Segíthetjük ennek a készségnek a kialakulását úgy, hogy csörgővel vagy a hangunkkal késztetjük arra, hogy a fejét átfordítsa és ránk nézzen.

Kéthónaposan ugyanebben a helyzetben a kisbaba 45 fokban meg tudja emelni a fejét, négyhónaposan pedig alkarra támaszkodva mellkasát is felemeli, és képes az oldalára fordulni. Ilyenkor lefektethetjük a kisbabát a hátára egy takaróra. A körülötte lévő játékokat helyezzük úgy, hogy oldalra kelljen fordítania a fejét, s ezzel együtt az egész testét is. Nemsokára a hasáról a hátára, majd háton fekvésből a hasára fordul. Hathónaposan már forog, és rövid ideig megül, kilenc hónaposan kúszik-mászik, ülőhelyzetét stabilan megtartja, egyéves korban feláll, kapaszkodva lépeget, 15 hónapos korára már jár, lépcsőn fel- és lemászik.

Előfordulhat, hogy megcserélődik a mozgásfejlődési sorrend, a kisbaba előbb áll, és aztán ül le, vagy kimarad a négykézláb mászás, esetleg a különböző fázisok gyorsabban következnek egymás után. Erre a jelenségre fokozottan figyelnünk kell, de nem minden esetben jelent problémát. Lehet, hogy csak a szűk mozgástér, az elégtelen mozgási lehetőségek befolyásolják ilyen módon a fejlődést. Gondoskodjunk tehát arról, hogy kisbabánknak legalább hathónapos korától, de ha lehet, még hamarabb legyen tág helye a mozgásra, játékra.

A babák mozgásfejlődésének üteme különböző, nagy egyéni eltérések lehetnek közöttük. Vannak, akik az átlagosnál lassabban, mások gyorsabban fejlődnek. Amennyiben azonban azt tapasztaljuk, hogy az elmaradásuk a normál fejlődésmenet és életkoruk viszonylatában 25 %-nál nagyobb, (például ha a 8 hónapos baba nem éri el a 6 hónapos, az 1 éves a 9 hónapos, a 2 éves a másfél éves mozgásfejlődési szintet), mindenképpen ajánlatos szakemberhez fordulni.

2010 március 07. Kereki Judit

 
Kölöknet hozzászólások  
(1 hozzászólás) 
2010 augusztus 04.
szonya és amanda
barbi játékok
2
Kölöknet hozzászólás
aláírás