Család

El akarunk költözni, de a volt párom nem engedi… – A szülői felügyeleti jogokról

A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári törvénykönyv és benne az új Családjogi könyv alapvető változásokat hozott a szülői felügyeleti jogok szabályozásában. Noha mindez két éve történt, ahhoz, hogy a gyakorlatból is eltűnjenek a régi beidegződések, még idő kell. A változások számbavételéhez először át kell tekintenünk, hogyan alakult eddig a különköltöző párok esetében a gyermekek sorsa.

Ha a szülők úgy döntöttek, hogy elválnak, illetve külön költöznek, 2014-ig mindenekelőtt arról kellett dönteniük, hogy gyermeküket melyik szülőnél helyezik el. Az elhelyezés azt jelentette, hogy  az a szülő gyakorolta a szülői felügyeleti jogokat, akinek a háztartásában maradt a gyermek, a különélő szülő felügyeleti jogai pedig szüneteltek, kivéve néhány nagyon fontos kérdést, így például a gyermek iskola- és pályaválasztása, továbbá a gyermek nevének és tartózkodási helyének megváltoztatása, mely ügyekben a különélő szülő együttdöntési joga továbbra is megmaradt.

Az együttdöntési jog a gyakorlatban azt jelenti, hogy óvodába, iskolába csak a két szülő együttes döntésével (aláírásával) lehet beíratni a gyermeket, amihez az oktatási intézmények nem mindig ragaszkodtak, így csorbítva a különélő szülő jogait.

A névváltoztatásnál az együtt döntési jog egyértelmű, mivel a  szülők csak közösen adhatják be az ehhez szükséges kérelmet. Az a jog azonban, hogy a különélő szülő hozzájárulása kell a tartózkodási hely megváltoztatásához, számos félreértésre adott okot. Sokan azt hitték ugyanis, hogy beleszólhatnak abba, hogy volt házastársuk, élettársuk a város vagy az ország mely pontjára költözhet. Ez azonban soha nem volt így. A Legfelsőbb Bíróság – ma Kúria – precedens-joga kialakította azt az értelmezést, hogy a tartózkodási hely megváltoztatása azt jelenti: a gyermek kikerül az őt nevelő szülő háztartásából, pl. mert a nagyszülők családjukba fogadják, vagy, mert kollégiumba költözik stb. Ha ilyen helyzet áll elő, minden esetben mindkét szülő egyetértése szükséges. Ettől függetlenül pedig a gyermeket nevelő szülő gyermekével együtt oda költözik - az országon belül - ahová akar. Csupán a tartós külföldre település az, amihez mindkét szülő hozzájárulása kell. A különélő szülőnek nincs beleszólási joga abba, hogy volt párja az országon belül hol kíván letelepedni.

Gyakori probléma volt, hogy  a különélő szülő csak akkor viheti el a gyermekét rövidebb külföldi üdülésre, pl. nyaralni vagy síelni, ha  a másik szülő ebbe belegyezik.  

A gyermek elhelyezésével párhuzamosan a szülők úgy is dönthettek, hogy megmarad közös szülői felügyeleti joguk, és a jövőben is minden gyermekkel kapcsolatos kérdésben közösen döntenek. Közös szülői felügyeleti jogot a bíróság nem rendelhetett el, ezt csak egyezségben, közösen lehetett kikötni. Azonban a közös szülői felügyelet mellett is rendelkezni kellett a különélő szülő kapcsolattartási jogáról, azaz arról, hogy ezt mikor, milyen módon és rendszer szerint gyakorolja, valamint a tartásdíjról.

Sokan úgy gondolták, gondolják, hogy a gyermekelhelyezés gordiuszi csomóját azzal vágják át, hogy a gyermekük felváltva tartózkodik az egyik, majd a másik szülőnél (egy hét itt, egy hét ott). Mivel a magyar jog az úgynevezett “váltott gondoskodást” nem ismeri, a gyakorlatban az történt, hogy elhelyezték az egyik szülőnél a gyermeket, és a másik szülő kapcsolattartását oly módon szabályozták le, hogy minden második héten láthatja gyermekét hétfő reggeltől vasárnap estig.

Az új Polgári törvénykönyv Családjogi könyvében az volt a legfontosabb változás, hogy a bíróságoknak és a bíróságok előtt kötött egyezségeknek nem kell többé arról rendelkezniük, hogy a gyermek melyik szülőnél van elhelyezve. Ehelyett azt kell eldönteni, hogy melyik szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogokat. A törvény nem mondja ki már, hogy a különélő szülő szülői felügyeleti jogai szünetelnek, csupán azt, hogy azokat nem tudja gyakorolni. Ezekkel a rendelkezésekkel talán sikerül elejét venni a szétváló szülők közti késhegyig menő vitáknak, és annak, hogy  a szülők hiúsági kérdést csináljanak abból, hogy  a jövőben melyikük neveli a gyermeket.

Amennyiben a  bíróság úgy rendelkezik, hogy az egyik szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogokat, az együttdöntési jog továbbra is megmarad a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása kérdésében.

A különváló szülők továbbra is megállapodhatnak abban, hogy közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogokat, de nem kell többé kimondaniuk, hogy a gyermek - ennek ellenére - melyiküknél van elhelyezve. Ehelyett arról kell rendelkezniük, hogy hol lesz a gyermek lakhelye, ami akár mindkét szülőnél is kijelölésre kerülhet. A közös szülői felügyeleti jog kikötése esetén részletezni kell, hogy mi módon fog megvalósulni a szülők közti együttműködés, viszont nem kell szabályozni a kapcsolattartást.

Sajátos szabály, hogy ha a szülők nem tudnak megegyezni a közös szülői felügyeleti jog kikötésében, kérelemre, a bíróság dönthet úgy, hogy a szülői felügyeleti jogokat a szülők közt megosztja.

A fenti két módosítással a magyar jog gyakorlatilag bevezette a váltott gondoskodást, ami ezentúl nemcsak közös megegyezéssel, hanem bírói döntéssel is kimondható.

FONTOS TUDNI!
  • A különélő szülő jogosult külföldi üdülésre vinni a gyermekét, nem szükséges ehhez a másik szülő beleegyezése.
     
  • A különélő szülők kötelesek tájékoztatni egymást minden olyan kérdésben, amiben  a szülői felügyeleti jogukat a másik szülő nélkül gyakorolták.
     
  • Ha a különélő szülők a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok körében nem tudnak megegyezni, minden esetben a  gyámhivatalhoz fordulhatnak vitájuk eldöntése érdekében, és nem a bírósághoz (mint korábban). Ez sokkal gyorsabb megoldást hoz a szülőknek, mert a Gyámhivatal eljárási határideje 30 nap, és nem kell hónapokat várni, míg a bíróság kitűz egy tárgyalást.
     
  • A törvény kimondja, hogy ha a jogaikat közösen gyakorló szülők nem kezelik megfelelően gyermekük vagyonát (vagyis úgy, mintha az a sajátjuk lenne), akkor a gyámhatóság felügyelete alá vonhatja a vagyonkezelést, és számadást is elrendelhet, valamint kötelezheti a szülőket, hogy adjanak biztosítékot, vagy bizonyos vagyontárgyakat szolgáltassanak be a gyámhatósághoz. Azonban ez csak szankciós jelleggel rendelhető el. Megszűnt az a régi szabályozás, mely szerint a gyermek pénzét és értéktárgyait be kell szolgáltatni a  gyámhatósághoz. (Ez általában akkor jutott gyakorlati jelentőséghez, amikor a gyermek tulajdonában álló ingatlant a szülők értékesítették, és nem vettek nyomban másik ingatlant a gyermek nevére. De előfordulhatott olyan is, hogy a gyermek örökölt vagy ajándékba kapott készpénzt vagy értéktárgyat.)

 Ha kérdésetek van, az info@koloknet címen feltehetitek a szakértőnek!

A szerzőről: dr. Náday Judit ügyvéd

A családjog a szakterületem, a közös családi élet feltételeinek megteremtésével (lakás, ingatlanvásárlás, házassági, élettársi vagyonjogi szerződések megkötése) és a kapcsolatok felbomlásakor a családi viszonyok rendezésével (válás, szülői felügyelet, kapcsolattartás, tartásdíj) valamint gyermekvédelemmel foglalkozom. Budapest különböző kerületeiben számos család és gyermekvédelmi intézménynek dolgoztam és dolgozom. Emellett saját irodát működtetek.

 

 

Hasonló tartalmakért iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre!
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás