CsaládCsaládi szerepekSzülő

Ilyenek voltak a mi apukáink

Amikor én gyerek voltam - réges-régen, egy távoli galaxisban -, akkor az apák még mások voltak, mint manapság. A mi apáink sokkal inkább elérhetetlenek, érinthetetlenek voltak számunkra, mint a gyerekeinknek a sajátjuk. Vagy legalábbis így emlékszem.

Az apák akkoriban korán nősültek, hiszen a nők is korán mentek férjhez, a diákszerelmek gyakran teljesedtek így ki. Így hát az sem volt ritkaság, hogy húszas éveik elején már ott találták magukat a családfő-családapa szerepében.

Aztán hívott a haza, elmentek katonának, és mire letelt a két (három) év, addigra a gyerekeik talán már meg sem ismerték őket. De az apák nem adták fel, és visszaszerezték a trónt a család élén.

Az én gyerekkoromban az apák mindenhez értettek. Villanyt szereltek, alapot ástak, olajkályhát üzemeltek be. Tudták, a dughagyma melyik vége való a földbe és mivel kell permetezni peronoszpóra ellen. Játszani nem nagyon lehetett velük, mert arra nem értek rá, na meg kedvük sem nagyon volt 8 óra munka, 8 óra pihenés és 8 óra szórakozás után. De az ovi legalább sokáig tartott nyitva.

Apák napja - június 16.

Eredetileg az Egyesült Államokból származó ünnep mára hazánkban is egyre népszerűbbé válik. Az ünnep hagyományosan június harmadik vasárnapjára esik. Az első édesapákat ünneplő nap 1910-ben volt. A katolikus egyházban ez az ünnep június 19-én tartandó, ez Szent József napja.

Gyerekkoromban az, hogy apa mosdik-anya főz, senkinek sem szúrt szemet. Vagy hogy apa tévézik–anya vacsorát főz. Apa motort szerel–anya életet lehel a keverőtárcsás mosógépbe. Ez volt a világ rendje, ha valaki lázadozott is ellene, a hangját senki sem hallotta.

Amikor én gyerek voltam, az apák a csecsemők közelébe sem mentek, legfeljebb egy-egy családi fotó erejéig. Nem cseréltek pelenkát, nem jártak játszótérre a többi bilifrizurás közé. Ha elesett a csemete, nem adtak puszit a bibis térdre. Katonadolog! – csaptak a gyerek fenekére, hessentgették vissza játszani oda, ahonnan jött.

A cikk folytatása a Babaneten olvasható.

2013 június 10. Nágel Zsuzsi

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás