CsaládCsaládi szerepekNagyszülő

HÍD a generációk között

Deficitben a szülők a nagyszülőkkel szemben

a Kölöknet online felmérésének eredményei

Milyen előnyökkel jár a többgenerációs együttélés, a családon belüli generációk közötti együttműködés? Az idősebb generáció tagjai sokat segítenek a fiatalabbaknak, s úgy tűnik, hogy bár a segítségnyújtás kölcsönös, de (mintegy 20 százaléknyi) deficitben vagyunk szüleinkkel és házastársunk szüleivel szemben. 

A Kölöknet szülői közösségi portál a Babanet és az OFOE (Osztályfőnökök egyesülete) portálokkal közösen egy családi kérdőívet indított útjára 2012 március-április hónapokban. A célunk az volt, hogy felderítsük, a többgenerációs együttélés, a családon belüli generációk közötti együttműködés milyen előnyökkel, illetve problémákkal jár. Míg a Babanet-Kölöknet portálokon szakértői videókkal szerettük volna kicsit népszerűsíteni a generációk közötti együttműködést, hiszen ez komoly energiaforrást jelenthet minden család számára, addig a kérdőívünkkel inkább a felmerülő problémákat próbáltuk feltérképezni, leginkább azért, hogy a magunk eszközeivel (mint pl. a szintén mostanában elindult chat-tanácsadás) segíteni tudjunk.

Kik töltötték ki a kérdőívet?

Nagy örömünkre szolgált, hogy a kérdőívet több mint ötszázan kitöltötték. Az 570 kitöltő közt 26-an voltak azok, akiknek unokájuk is van, míg 34-en még gyerektelenek. A válaszolók elsöprő többsége nő, csak nyolc férfi töltötte ki a kérdőívet (nekik külön köszönjük!) A továbbiakban a legnépesebb tábor, a szülők válaszait összegezzük. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ez a kutatás semmilyen szempontból sem reprezentatív, leginkább a Babanet és Kölöknet olvasói véleményét tükrözi.

A kitöltők felének egy gyermeke van, 35 százalékának kettő, 13 százalékának három, ennél több gyermeke 3-4 százaléknak van. A mintegy 500 válaszolónak 56 százaléka diplomás, 34 százaléka érettségizett, 8 százaléka szakmunkás végzettséggel rendelkezik. Jól látható tehát, hogy a netet használóknak az országos átlagnál jóval iskolázottabb populációjával állunk szemben. A kitöltők életkora a 20 évestől a 68 évesig terjed, az átlagos életkor 33-34 év között adódik. A gyereklétszám átlagosan 1,71 a válaszolók közt. Átlagosan négyen élnek együtt egy családban, de akadt olyan is, ahol tízen is. 94 százalékban a családok teljes családok, ahol férj és feleség együtt élnek. Csak egy olyan család volt a mintában, ahol a szülők együtt élnek mindkét házastárs szüleivel, az esetek többségében (80%) egyik nagyszülő sem él a szülőkkel, míg a családok 10-10 százalékában valamelyik házastárs szülője is együtt él a házaspárral.

Eredmények

Gyakrabban tartjuk a kapcsolatot saját szüleinkkel, mint házastársunk szüleivel. Telefonon 51 százalék tartja a kapcsolatot a szüleivel naponta, míg a házastárs szüleivel csak 18 százalék. Mégis majdnem kétszer annyian gondolják, hogy a szülőkkel többet kellene találkozniuk, mint amennyien ezt gondolják az anyós vagy após tekintetében (44 és 23%).

Közelebb is érezzük magunkat saját szüleinkhez és inkább hozzájuk hasonlóan gondolkodunk. A saját szülők 40 százalékban állnak nagyon közel a válaszolókhoz, míg a házastárs szüleinél ez az arány csak 7 százalék, viszont ez utóbbiakat az esetek 30 százalékában egyáltalán nem érzik közel magukhoz.

Az idősebb generáció tagjai sokat segítenek a fiatalabbaknak, s úgy tűnik, hogy bár a segítségnyújtás kölcsönös, de (mintegy 20 százaléknyi) deficitben vagyunk szüleinkkel és házastársunk szüleivel szemben. Az idősebb generáció, nagyszülői szerepében a gyerekek felügyeletében, de anyagilag is sokat segít. A fiatalabbak elsősorban a bevásárlás, ügyintézés terén nyújtanak segítséget.

A szülők és nagyszülők nagy része naponta tartja a kapcsolatot és beszélgetnek, hetente, havonta együtt étkeznek. Az együtt TV-zés, barkácsolás, főzés ennél ritkább és a családok 40 százalékában a generációk egymással ritkán vagy soha nem társasjátékoznak, vagy kirándulnak, nyaralnak. A közös színház, mozi vagy koncertlátogatás pedig ritka, mint a fehér holló.

A nagyszülőkkel való együttélés konfliktusokat generál, elsősorban az életmód, gyereknevelés, családi munkamegosztás és anyagiak terén. Emögött részben kommunikációs, kulturális rossz minták, részben anyagi problémák állhatnak. Ezt látszik alátámasztani az a tény, hogy a magasabb iskolai végzettségűek jobban megbirkóznak a problémákkal és a gyakori (napi) kommunikáció oldja a feszültséget. Az a tény, hogy a magasabb végzettség védeni látszik a konfliktusoktól egyaránt magyarázható a jobb kommunikációs készséggel és a feltehetően jobb anyagi helyzettel. Ezt támasztja alá az is, hogy a szakmunkás végzettséggel rendelkező válaszolók majdnem fele említette az anyagi kérdések miatti konfliktusokat, míg a diplomások körében e konfliktusforrás említése jóval alacsonyabb arányú volt (27%).

A generációk együttélése ma Magyarországon valószínűleg nem annyira szabadon választott opció, mint inkább anyagi szükségszerűség okozta kényszer. Sajnos ma még a többgenerációs együttélés nyilvánvaló előnyeit kevésbé tudják élvezni a családok a kedvezőtlen anyagi feltételek mellett, ami egyaránt megjelenhet a szűkösebb lakótérben, vagy a magasabb költségekben.

A hosszabb, számokat és ábrákat is tartalmazó összefoglalónkat itt olvashatják.
 

2012 május 03. Kölöknet

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás