Ajánló

Nem biztos, hogy boldogabb lesz a gyerek attól, ha több játéka van – és ezt már egy kutatás is bizonyítja

Mindenki tegye a szívére a kezét, és válaszoljon egy kérdésre: hány olyan játéka van (vagy volt) a gyerekednek, amivel nem játszott többet fél óránál? Nem ciki, mindannyian belefutunk néha abba, hogy a mennyiségre megyünk a minőség helyett. És itt most nem a játék minőségére gondolunk, hanem arra az időre, amit a használatával és élvezetével a gyerek eltölt. Mondjuk veled együtt. Egy új kutatás az egyik legrégebbi frázist támasztja alá, immár tudományosan: a kevesebb több. – A WMN-ről Dr. Gyurkó Szilvia írását ajánljuk.

Játék az egész világ

Az egyik legfontosabb gyermekjog, amivel minden szülő találkozik, az a gyerek joga a játékhoz, pihenéshez és szabadidőhöz. „Népszerű" gyerekjog ez (népszerűbb, mint például a saját véleményhez való jog...). Viszonylag ritka, hogy a szülők kétségbe vonják, hogy a gyerekük (főleg ha még kicsi) szabadon játszhasson.

Sőt a kisgyerekes családoknál általában mindenhol van játék; a gyerekszobában, a nappaliban, a fürdőkádban, a konyhaasztal alatt, a lakás minden szegletében halmokban áll.

Leginkább azért, mert egy gyerek számára minden és bármi lehet játék.

Erre talán a legjobb bizonyíték, amikor egy gondosan kiválasztott és tökéletesnek gondolt játékot örömmel és várakozón adunk át egy kisgyereknek, majd döbbenten nézzük, hogy a csomagolópapír izgalmasabb számára, mint maga az ajándék. Én a magam részéről jártam így lufival, díszítőszalaggal, de még papírtáskával is (amiben az ajándék érkezett).

A gyermeki kreativitás nem ismer határokat, és jó esetben a játék nemcsak a kicsomagolást és az örömöt, hanem a közös játszást is jelenti, együtt töltött időt – ehhez persze az is kell, hogy a felnőtt ne sértődjön meg azon, ha a gyerek jobban örül a csomagolásnak, mint a méregdrága cuccnak, amit beleraktunk...

A bőség zavara

A gyerekek többségének a fejlett országokban (így Magyarországon is) általában sok játéka van, ami – egy most nyilvánosságra hozott kutatás szerint – nem biztos, hogy jót tesz nekik. Sőt.

A gyerekjátékokat négy nagy kategóriába szoktuk sorolni:

  • fejlesztő játékok
  • szerepjátékok
  • építő játékok
  • „járművek"

Egy átlagos magyar gyereknek tehát van színezője, memóriajátéka, babája, játékkatonája, legója vagy építőkockája, kisvasútja és játék babakocsija. Általában egy-egy játéktípusból több és többféle is.

A kísérlet – és az eredmény

De vajon mi a jó a gyereknek? Ha sok játékból választhat? Boldogabb-e az a gyerek, akinek sok játéka van?

A teljes cikk a WMN-en olvasható.

2018 április 23.

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás