Ajánló

„A gyermek tanulási nehézséggel küzd” – címke vagy segítség?

A mindset cikkét ajánljuk.

Sokszor megijeszti a szülőket, ha a gyermeket az iskola pedagógusa BTM (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség) vizsgálatra szeretné küldeni. Nem közismert, hogy mi történik egy ilyen eljárás során, ráadásul azonnal ott a kérdés: címkét ragasztanak vele a gyerekre?

Pedagógiai Szakszolgálatban dolgozóként sokszor találkozom olyan szülőkkel, akiknek a szeméből sugárzik az aggodalom, amikor BTM vizsgálatra (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek vizsgálata) hozzák el a gyermeküket. Azt gondolom, hogy ez az aggodalom érthető. Egyrészt azért, mert ha BTM vizsgálaton kell megjelenni, akkor feltételezhetően olyan visszajelzés érkezett az iskolából, hogy valami nincs teljesen rendben a gyerkőc tanulásával és/vagy viselkedésével, ennek pedig utána kell járni. Ez a helyzet már önmagában szorongáskeltő, még akkor is, ha a pedagógust alapvetően a segítés szándéka motiválta. Ezt a szorongást pedig tetézi tapasztalatom szerint az, hogy a szülők gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy mi is fog történni a Szakszolgálatban. A bizonytalanság pedig aggodalmat szül.

Éppen ezért ez a cikk arra törekszik, hogy egyfajta kisokosként funkcionálva – a teljesség igénye nélkül – bemutassa egy ilyen eljárás menetét, azt, hogy mit foglal magában egy BTM vizsgálat és milyen eredményekkel zárulhat.

Előzmények

A BTM vizsgálatot leggyakrabban az iskola kéri a Szakszolgálattól, mert a pedagógusok úgy találják, hogy a gyermek társaihoz képest látványosan gyengébben teljesít a tanulmányai terén, vagy a magatartásában mutat olyasmit, mellyel akár az iskola keretein kívül is foglalkozni kellene. Lehet, hogy nehezen megy neki a magyar, a matematika vagy más tantárgyak, esetleg a figyelmével akad probléma, és úgy tűnik, hogy az idő előrehaladtával a lemaradások csak gyarapodnak. Előfordulhat, hogy valamiért megváltozik a gyermek magatartása, esetleg indulatos vagy éppen visszahúzódó lesz, nehezen teremt kapcsolatot a kortársaival és akadozik a beilleszkedése a csoportba.

A BTM vizsgálatot legtöbbször a pedagógus kezdeményezi.

Ilyenkor kérheti a pedagógus a gyermek vizsgálatát, melynek első lépéseként

KITÖLT EGY ÚGYNEVEZETT PEDAGÓGIAI JELLEMZÉST, MELYBEN ADOTT KÉRDÉSEK MENTÉN ÖSSZEFOGLALJA A TANULÓVAL KAPCSOLATOS TAPASZTALATAIT,

erősségeit és gyengeségeit, illetve hogy miben látja a problémát és miben kéri a Szakszolgálat segítségét. Általában a pedagógus arra kíváncsi, hogy mi húzódhat meg pontosan a gyengébb tanulmányi eredmények vagy a problémás magatartás mögött. Például egy klasszikus kérdés szokott lenni, hogy az órák alatt folyamatosan elkalandozó gyermeknél fennáll-e figyelemzavar, vagy a sok rossz érdemjegy hátterében azonosítható-e valamilyen részképességzavar? Miután a jellemzést a tanár vagy a tanító kitöltötte, megmutatja azt a szülőnek, aki aláírásával, illetve a Szakszolgálatba történő bejelentkezéssel erősíti meg, hogy tudomásul vette az iskola kezdeményezését.

Pszichológiai és gyógypedagógiai vizsgálat

Az első BTM vizsgálat (tehát ha először vizsgálják ilyen téren a gyermeket és nem egy korábbi vélemény kontrollvizsgálatáról beszélünk)

KLASSZIKUSAN KÉT RÉSZBŐL ÁLL: EGY PSZICHOLÓGIAI ÉS EGY GYÓGYPEDAGÓGIAI VIZSGÁLATBÓL,

melyek külön napokon történnek, tehát a gyermekkel elvileg kétszer kell megjelenni a Szakszolgálatban. Miután a szülő bejelentkezése megtörtént, a Szakszolgálat munkatársai értesítik a szülőt a két időpontról.

A gyermek vizsgálatát minden esetben megelőzi a szülővel (vagy szülőkkel) történő részletes beszélgetés, melynek célja, hogy a vizsgálatot végző szakember megismerje az ő álláspontját is a gyermekkel, illetve a pedagógus által felvázolt problémával kapcsolatban. Kardinális kérdés, hogy egyetért-e a pedagógus jellemzésével, vagy esetleg más állásponton van. Elképzelhető, hogy ő például nem észleli azokat a problémákat, melyeket az iskolából jeleznek vissza vagy sokkal kevésbé érzi hangsúlyosnak őket, de az is lehet, hogy hasonlóan látja a helyzetet, mint a pedagógus. Ezen kívül részletesen megbeszélik a gyermek fejlődéstörténetét egészen a várandósságtól kezdve a jelen időszakig, a fókuszt az aktuálisan jelzett területekre helyezve.

Miután a szülőkonzultáció megtörtént, kezdetét veszi a gyermek pszichológiai vagy gyógypedagógiai vizsgálata, attól függően, hogy melyikre kaptak előbb időpontot. Mindkettő egy teljesítményhelyzet a gyermek számára, azonban más hangsúlyokkal. A pszichológiai vizsgálatnak mindig részét képezi (első vizsgálat esetén!) a gyermek korának megfelelő intelligencia teszt, mely által az értelmi képességek erősségei és gyengeségei magragadhatók, illetve az általános intellektuális működés felmérhető. Figyelmi problémák esetén figyelemtesztre is sor kerülhet. Ha magatartási problémákat is jelzett az iskola, akkor különféle rajztesztek és kérdőívek által próbálják felmérni ennek súlyosságát. A következőkben a WISC-IV intelligencia teszt néhány jellegzetességét ismertetjük, melyet iskolás kortól szoktak felvenni. A teszt a gyermek intelligenciáját képes egy adott tartományon belül elhelyezni, illetve külön-külön, bizonyos indexek mentén, árnyaltan felvázolni a gyermek képességprofilját.

A teljes cikk a mindseten olvasható.

2018 augusztus 06.

 
Címkék: ajánló

Kölöknet hozzászólás

aláírás