A hónap ábrája

Kevés a kötelező tanítási idő az alapfokú oktatásban

A szellemi és testi fejlődés, a szocializáció és a versenyképes tudás megszerzése szempontjából egyaránt meghatározó az első 8-9 év, amit az alapfokú oktatásban töltünk. Az általános iskola alapozza meg az élethosszig tartó tanulás képességét, ami nélkül a továbbtanulási lehetőség – ha papíron nyitva is van – illúzió marad, és a későbbiekben nem hoz semmilyen előnyt. De vajon mennyi idő áll rendelkezésre ehhez?

Az iskolának a tanulók foglalkoztatására, tanulásuk szakszerű támogatására, valamint nevelésére adott esélyeit behatárolja az az időkeret, amelyet a pedagógusok a tanulókkal töltenek. Nem számítva azt az időt, amit az iskola „napközi” címén felnőtt felügyeletként biztosít, a tanítási idő a tanuló szempontjából három elemből áll össze: a kötelező órákból, a kötelezően választható órákból és a szabadon a választható órákból. A kötelező és a kötelezően választható órák képezik együttesen azt a tanítási időt, amelyet minden tanuló igénybe vesz.

A magyar általános iskolások kötelező tanítási ideje 7 és 14 éves koruk között – 1827 órányi idő – a legalacsonyabb az OECD tagállamokban. Törökországban, Svédországban, Szlovákiában, Norvégiában, Németországban, Görögországban több mint 20%-kal, Ausztriában, Japánban, Dániában kb. harmadával magasabb a kötelező tanórákra fordított idő, mint nálunk, míg Angliában, Írországban, Kanadában, Olaszországban, Hollandiában, Ausztráliában másfélszer vagy annál is több időt töltenek a diákok tanítási órán.

2012-től valamelyest javít a helyzeten az új köznevelési törvény szerint megnövelt testnevelési óraszám, ami fokozatosan kerül bevezetésre.


1. ábra: A tanulók kötelező tanítási ideje 60 perces órára átszámítva (2010)

Meghatározó, hogy a legtöbb OECD tagállamban az alapfokú oktatás e szakaszának nagy részét egytanítós rendszerben töltik a gyermekek, mivel az elemi iskola a legtöbb országban 6 évfolyamos. Ebben az időszakban a pedagógusok ismerik, és egyénenként követni tudják tanítványaik fejlődését, sokkal inkább, mint a későbbi időszakban, amikor ugyanaz a pedagógus több osztályban tanít, de egyetlen tantárgyat csupán. 

Magyarországon – mivel a szakrendszerű oktatás szokatlanul korán, már az ötödik évfolyamon kezdődik, különösen rövid az az időszak, amikor az tanulás egyéni támogatására kellő figyelmet és időt tud fordítani egy pedagógus.

Milyen tényezőktől függ a rendelkezésre álló tanítási idő hossza?

A kötelezően biztosított tanítási időt 3 tényező határozza meg: a tanítási órák heti/napi száma, a tanítási órák hosszúsága, valamint a tanítási év hossza, a kötelező tanítási napok száma. Magyarországon 45 percesek az órák, ami rövidnek számít.

Vannak olyan országok, ahol az egytanítós rendszerben a tanító maga osztja be a foglalkozások hosszát a rendelkezésre álló napi összefüggő időkeretben, ami akár a délutánba is nyúlhat. Így jobban tud alkalmazkodni a gyermekek figyelmének, aktivitásának természetes hullámzásához, jobban be tudja osztani a foglalkozásokat úgy, hogy a gyermekek fizikai és szellemi terhelése egyensúlyban legyen, a különféle típusú tanulnivalók változatossága optimális tanulási aktivitást eredményezzen.

A merev tanítási órarendnél is nagyobb baj azonban, hogy kevés a tanítási napok száma. A tanítási napok hossza, ugyanis nem növelhető korlátlanul – bár olykor hajlamos ezt a szülő és az iskola is figyelmen kívül hagyni. Ezért a tanítási év megnyújtásával lehet a kellő óraszámot elérni az egyes tantárgyak esetén. 

Az OECD tagállamokban a tanítási hetek száma az alapfokú oktatásban átlagosan 38 hét (190 nap). Nálunk is ennyi volt 20 évvel ezelőtt, azonban ma már csak 36 hét (181 tanítási nap), ami egyrészt a tananyaghoz képest szűkös, de probléma azért is, mert a többi napon a szülőknek kell gondoskodniuk a gyermek felügyeletéről és foglalkoztatásáról. A dolgozó szülők, különösen a gyermekeiket egyedül nevelő szülők számára ez olykor megoldhatatlan probléma. Felnőtt felügyelet híján a kiskorúak veszélyeztetettségét is növeli a rövid tanítási év.

Természetesen nem mindegy, hogy mi történik a tanítási órákon, hogyan élik meg a gyerekek az osztálytermi tanulást: élmény az, vagy kényszer, felemelő vagy megalázó helyzetek sorozata-e? Mint az ábra mutatja, Finnországban is alacsony a kötelező óraszám, nálunk is, mégis úgy tűnik, hogy nagy különbség van a finn iskola és a magyar iskola sikeressége között.

Az tehát az igazi kérdés, hogy milyen tanulási légkört sikerül teremteni az órán és általában az iskolában: az örömmel iskolába lépő 6 éves gyermek tanulási kedvét meddig sikerül megőrizni, meddig sikerül fenntartani azt a hitet benne, hogy nevelői támogatják a tanulásban, jó szóval oktatják, „játszani is engedik”, a javát akarják és bíznak benne.

Kádárné Fülöp Judit

Forrás: Education at a Glance 2012. Paris, OECD. D1.1 tábla) 
Metodika: Az OECD „tanulók kötelező tanítási órái” indikátora azt mutatja meg, hogy mennyi a tanulók iskolai órán töltött kötelező munkaideje. Az összehasonlíthatóság kedvéért az indikátor csak a 7-14 évesek tanítási órán töltött idejét veszi figyelembe. Számítási módja: a 7-14 évesek összes, 60 perces órára átszámított kötelező tanítási ideje 7 és 14 éves kor között, figyelembe véve azokat az évfolyamokat, ahová a 7, 8, stb. éves tanulók járnak.


 

2013 február 04. Kádárné Fülöp Judit

 
 
Kölöknet hozzászólások  
(4 hozzászólás) 
2013 április 15.
Moncsi
Franciaországban 40%-al kevesebb a tanítási napok száma (alsó tagozat).
Ez abból adódik, hogy 4! napos a tanítási hét, és jóval több a szünet (őszi, karácsonyi, téli, tavaszi) brutto 2 hetek, nem 3-4 napok, mint nálunk Magyarországon.
Miről beszélnek a cikkben?
2013 február 15.
Banya
Elolvastam köszönöm, nekem ebből is az jön le, hogy az oktatás nem működik úgy ahogy kellene. Persze, fontos a családi háttér, de a motiváció elvesztése azért alapvetően az iskola, az oktatási rendszer hibája. Mondok egy példát, az én állatokat, természetet kedvelő gyerekeim ( az egyik kifejezetten szívesen nézi az ilyen jellegű tv csatornákat is, tehát tényleg van érdeklődés) kifejezetten utálják a környezet tantárgyat. Ahelyett, hogy érdekessé tennék nekik nehezen érthető definíciókat stb. kell bemagolni.Azért kíváncsi lennék, hogy az elit iskolákba járó "motivált" gyerekek igazából mit éreznek. Nyakamat rá, hogy ott sem mindenki rajong az iskoláért, sokkal inkább a szülői elvárásnak akarnak megfelelni.
2013 február 12.
hunti
Ajánlom ezt a cikket a figyelmébe:
http://www.koloknet.hu/?2100-valami-elromlik-felso-tagozatban

Tisztelettel!
Összes hozzászólás (4) megtekintése »
Kölöknet hozzászólás
aláírás