A hónap ábrája

Tények az oktatásról

Béremelés ösztönzés nélkül?

Hangos a sajtó a tanévkezdéstől, ahol a pedagógusok (részleges) béremelése együtt jár azzal, hogy diáknak és tanárnak egész nap benn kell maradnia az iskolában. Míg az államtitkár azzal érvel, hogy az így elmaradó túlórapénzt fedezni fogja az emelés és egyébként is anomáliák voltak a túlóra kifizetésekkel kapcsolatban, a másik oldal bírálja a kormány lépését, mert szerintük a béremelés részleges volta és az egész napos bennlét együttesen kioltja annak hatását. 

Nem sok tény van segítségünkre, de a 2010-ben a Tárki-Tudok által végzett Pedagógus2010 kutatás az oktatási tárca és a PDSZ megrendelésére adhat némi támpontot.

Hetente átlagosan 3 óra volt a túlóra 2010-ben

A pedagógusok 2010-ben átlagosan (túlórával együtt) heti 45 órát dolgoztak a hét öt munkanapján (hétvégén pedig átlagosan 4-5 órát számoltak fel szakmával kapcsolatos tevékenységként). A túlórák heti 2-4 óra körül alakultak, az összes munkaheti terhelés 5-10 százalékát tették ki. Az általános iskolai tanárok körében volt a legalacsonyabb a túlóra aránya (5%), míg a legtöbbet ott túlóráztak, ahol egyébként az összterhelés a legalacsonyabb volt, a szakiskolákban. A vezetők körében magasabb volt a túlórák száma, a beosztott pedagógus plusz három órájához képest 3,5 óra volt. A túlórák szórása is 3,5 óra körül alakult, tehát volt, akinek nem volt túlórája, és volt, akinek kétszer annyi, mint az átlag, de nem ez volt a tipikus.

Ez alapján úgy tűnik, hogy az államtitkár által emlegetett túlkapások, anomáliák nem lehettek igazán általánosak, ha esetleg elő is fordultak, másrészt az ígért béremelés valószínűleg valóban fedezheti a túlórákra kapott összegeket. De.

Ha kíváncsi vagy a pontos adatokra, kattints ide.

A béremelés, ha egyenlősít, kiöli az ösztönzőket

A legnagyobb baja a pedagógusoknak éppen azzal volt, hogy a bérük igencsak differenciálatlan: azok, akik jól teljesítenek, nem igazán kapnak többet. A minőségi munkára érzéketlen bértábla csak a végzettség és kor szerint differenciált. Ezért a túlóra volt az, ahol valamennyire el lehetett ismerni a jobban dolgozók munkáját, hiszen általában őket bízták meg többletfeladatokkal, helyettesítésekkel az igazgatók. A 2012 végén készült pedagógus közvéleménykutatás adatai szerint is a pedagógusok leginkább a mennyiségi többletmunka elismerését igénylik és tartják megfelelőnek.

Ezt a fajta ösztönzőt most úgy húzza ki a jelenlegi béremelési elképzelés, hogy mindenkinek emelkedik a fizetése függetlenül a teljesítményétől. (Itt jegyzem meg, hogy a teljesítményt jó lenne nemcsak munkaórában mérni, a sok munka csak akkor éri meg, ha van eredménye, pl. javulnak a tanulói teljesítmények.) Még messzebb kerültünk így attól, ami egy igazi pedagógus életpályamodell célja lehet, hogy a legjobbakat vonzza a pályára és ösztönözzön a minőségi munkára.

Az egész napos benntartózkodás megfelelő munkahelyi feltételeket igényel

A másik dolog pedig, hogy amennyiben egész nap az iskolában kell lennie pedagógusnak és diáknak, akkor ott ehhez meg kell teremteni a feltételeket. A Pedagógus2010 kutatás a munkakörülményekre is rákérdezett. Ez alapján a pedagógusokra 1 négyzetméter íróasztal-felület jutott átlagosan, 44 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nincs elegendő számítógép az iskolában. Emellett az iskolák 80 százalékában nincs külön helyiség a pedagógusok számára kikapcsolódásra, 40 százalékuk szerint nem megfelelőek a pedagógusok számára biztosított higiéniai lehetőségek, az iskolák 80 százalékában nincs légkondicionálás.

2013 szeptember 16. Lannert Judit

 
Kölöknet hozzászólások  
(2 hozzászólás) 
2013 szeptember 18.
Ajna
Légkondicionálás? :) A mi iskolánkban tetőtéri szükségtermekben tanítunk ( ugyanitt van a tanári is), ahol májustól szép időben megsülnek a gyerekek. A tanáriban telente 15 fokot mérünk, és a huzat ellen papírral szigeteljük az ablakot.
2013 szeptember 18.
gertam@gmail.com
NO COMMENT!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Kölöknet hozzászólás
aláírás